Csuk Ferenc

Szentgotthárd

Barokk tornyodra szúródott a Hold,
sárgája végfolyt a falakon.
Az est mint nyugvó harang, elnagyolt
kötele gyárkémény; nem bolygatom.
Szentgotthárd szépem, te barokk torony.

 

Se részvét, se gyűlölet

A szerzőnek immár a második regénye jelent meg a Savaria University Pressnél. A gát után a Se részvét, se gyűlölet is érdekfeszítő és megrázó olvasmányt ígér. Már a felütése is tanúskodik arról, hogy a szerző stílusa más írókéval összetéveszthetetlen:

„Besettenkedett a fojtogató csend. Bátyám földbetétele után két hét telt el, és a konyhaasztalon felravatalozva feküdt Józsika. Sovány mellkasa nem emelkedett-süllyedt, mozdulatlanságba merevült. Meghalt. A diagnózis ezzel kimerült, senki sem kérdezte, miért? Kiültem a ház falának támasztott létrára, és bámultam a kert előtt elvonuló utcát. Át kellene venni az Ernő helyét. Ilyen nincs. Lezárult. Valami új kezdhető, de Ő folytathatatlan. Furcsa növénynevek jutottak eszembe, amiket hallottam, de még nem ismertem meg: kakasmandikó, rákülő tengerimakk, galajszender, ösztörűs veronika. Mik ezek? Lassan tudatosult bennem, minden áron el akarok szakadni a szorongató valóságtól. Nem nézek anyám arcára, nem akarom hallani a szipogását, könnyei gördülését látni, mert érzem, bennem is ólálkodik valami szívszorító fájdalom, és megpróbálom mindenképp elodázni a kitörés idejét.”

A gát - kisregény A gát

 Kamaszos gyerekszerelem története a háború ideje alatt. Ez a ll. Világháborúban játszódó cselekmény azonban időtől, helytől független. A gyerekek a legsötétebb időszakban is megpróbálják élni hétköznapjaikat, játsszák, cselekszik, ami az életük eleme.

 A határszéli településen Szépálmú Ernőt, egy nyolcgyermekes család legidősebb fiú gyermekét édesapja cselédkedni küldi a napi élelemért és egy pár cipőért, amit őszre kap.

Őrzés közben egy kis verebet próbál nevelni, de a madár elpusztulna az éhségtől és hogy ne szenvedjen, megfojtja. Ez megváltoztatja az egész viselkedését. Ősszel a Békatón /bányató/

Horgászik és nagy szerencsével, a szomszéd fiú segítségével egy nagy harcsát fog, amely olyan hosszú, mint ő maga. Ezzel imponál Miriamnak a nagy hal fogása és elfogadja Ernő széptevését. A cselekmény a Békató és a mellette lévő elhagyott téglagyár körül játszódik.

Egyik szerelmes beszélgetésüket követően Miriam arra kéri Ernőt, mivel hidakat, gátakat építene szívesen, hogy építsenek ott gátat. Bekövetkezik a megszállás és annak időszaka. Ernőnek és társainak barátja lesz egy megszálló katona, Dori, aki bátor, de lélekben megcsömörlött a gyilkolástól és a gyerekek körében félő-féltő ember, ugyanakkor tudatában van annak, amit minden férfiba beleoltanak: az ellenséget meg kell semmisíteni. Lassan közeleg a front  és Ernő barátját elviszik a családjával együtt. Jönnek a levelek a halálhírekkel. Nagyszombat reggelén eléri a front a települést. Az emberek a templom alatti óvópincébe menekülnek. A gyerekek megpróbálják dráma nélkül élni a bezártságot, a felnőttek idegesek, sírnak elesettek. Miriam nincs a pincében, és csak délre derül ki, hogy a rokonoknál sincs, akikhez előzőleg elment. Ernő kiszökik a pincéből és Miriam lakására megy, miközben az ostrom tart. Miriamot holtan találja a kert mellett. Először talicskán tolva, majd kézben cipelve viszi  a holttestet, a főtéren is át, ahol a szembenálló katonák is megtorpannak a jelenet láttán egy percre. Az óvóhelyre érve összeesik.

 Másnap ébred. Hősnek, mások felelőtlennek tartják. Lassan veszi tudomásul, hogy Miriam nincs többé. Az élet a háború elmúltával megpróbál rendeződni. Fájnak a veszteségek, de a gyerekek úgy igyekeznek tovább élni a kibontakozó helyi békében, mintha egy rossz álomból ébredtek volna. A települést elfoglaló /most még ellenség/ katonák között is akad egy, aki a közvetlen harcban látta Ernőt, amikor vitte Miriamot, és szimpatikussá válik neki Ernő és hasonlón barátságot köt vele-velük, mint Dori. Ernővel vonzóan kezd viselkedni egy lány, Margó, aki elfogadná a fiú udvarlását, de még túlságosan fájóak a sebek. A bandákba tömörült fiúk, a téglagyáriak bunkerét fel akarják törni az Újtelepiek. Megütközik a két banda a téglagyár mellett. A téglagyáriak Ernő ravaszságának köszönhetik a győzelmet. Vezérük meg akarja jutalmazni Ernőt. Ő azt kéri, építsenek gátat, zárják el a téglagyár melletti szűk völgyet, ahol patak csörgedezik és azt duzzasszák tóvá. Bevallja, ezt még Miriam kérte tőle. Megindul lelkesen, teljes erőbedobással a gát építése. Egy repülőgép kényszerleszállást hajt végre, és az őrségbe küldött Bódis katona segít az építőknek. Másnap este felé, amíg Ernő és Bódis katona a gát zsilipjét erősíti, a katonaszökevény Dori megjelenik a patak fái között bujkálva. Amikor a két katona egymással szembe kerül, működésbe lép az emberekbe belevert gát, az ellenség keresése és elpusztítása.

 Ernő, aki saját történetét meséli el a regényben, egyes szám első személyben, a gránát felrobbanásából már csak a semmibe való zuhanást tudja  elkezdeni.

 Ez a regény egy kamaszos lírai szerelem története, sugalmazóan csendes vádirat az esztelen vérontók, a háborúk ellen.