Alsószölnök

Többnemzetiségű falu, szlovénül Dolnji Senik, németül Unterzemming a neve. Schwartz
Elemér szerint első lakói magyarok voltak, más kutatások szlovén első lakosokról tudnak. Szerintük a szlovének; vendek már a honfoglalás előtti időben is a környéken laktak. A ciszterek is letelepítettek a vidékre vendeket az apátság létrehozása után, akiket tótoknak hívtak.
A szentgotthárdi apátsághoz tartozott Dobra, ahol leányapátságot hoztak létre, és hozzá tartozott 1183-1391 között Alsó-, és Felsőszölnök is. 1391-től 1528-ig a Széchy család gyakorolta a kegyúri jogot, azt követően Poppel-Lobkowicz László báró, majd gyermeke. Poppel Éva, mint Batthyány Ferencné örökölte. A dobrai uradalom Batthyány-birtok maradt, ezért Alsószölnök is. 1642-ben Batthyány Ádám horvát bán, majd fia, Pál lett Alsószölnök ura.
Erdős, mocsaras terület volt. A szántókat és réteket erdőirtásból és a mocsarak lecsapolásával nyerték. A talaj kavicsos, ezért bakhátas szántást alkalmaztak. Búzát, rozsot, zabot, hajdinát, kukoricát, burgonyát és bükkönyt termesztettek. Jelentős volt az almatermesztésük is. A legelők gyengék voltak. A lakók közül sokan eljártak idénymunkát végezni, hogy a család megélhetését biztosítsák.
A magyar, vend és német lakosság aránya az évszázadok során sokszor változott. 1555-ben 26 család élt a faluban. A népesség folyamatosan gyarapodott. 1785-ben 399 lakos élt a településen. 1828-ban közel hatszáz fő, 1890-ben pedig 726 személy lakott.
1880-ban 545 vend, 120 német és 16 magyar,
1920-ban 205 vend, 525 német és 154 magyar,
1949-ben 199 vend, 13 német és 501 magyar,
1990-ben 115 vend, 28 német és 307 magyar lakott Alsószölnökön.
A törökök 1640-ben törtek be a faluba. 81 embert fogolyként elvittek. 1643-ban hódoltak meg a törököknek. Nagykanizsára adóztak. 1664-ben a csata idején a törökök balszárnya a faluig terjedt. Felégették Alsószölnököt. 1690-ben Kary Ibrahym iszpáhinak adóztak és a szultánnak is.
A 19. század végén lévő nyomor sok embert és családot kivándorlásra késztetett. Míg 1898 és 1901 között 16-an, addig 1901-ben már közel százan hagyták el Alsószölnököt, köztük a nagyszüleim is, akik 1911-ben tértek vissza és letelepedtek, házat építettek. A második kivándorlási hullám 1920-at követően indult el. 1956 végére, november 4 után csak 390 ember maradt a faluban.
1764-ben a török csata után száz évvel Kisboldogasszony tiszteletére oltárfülke épült,
imádkozó helyként a mostani templom elődjeként, ott imádkoztak a lakók. Templomba Rábaszentmártonba jártak, (ma Sankt Martin an der Raab). 1815-ben Batthyány Alajos gróf templomot építtetett, majd özvegye Szapáry Teréz1921-ben plébániát alapított.
A templom harangjait Kósz Vince plébános idején 1925-ben öntötték. A II. világháború idején az egyiket hadi célra elvitték.
1770-ben már volt tanító a faluban. 1848-ban emlékeztek meg az iskoláról, ahová húsz fiú és harminc lány járt. 1906-ban és 1910-ben építettek egy-egy iskolaházat. A kevés tanuló miatt elment a tanító. Ezt követően nem szakképzettek és a plébános tanított pénteken és szombaton, imádságra és keresztény hitre. 1934-42 között az átlagos tanulólétszám 105 fő volt. Két épületben tanították külön az alsós és felsős diákokat. 1948-ban államosították az iskolát. 1961/62-es tanévtől a felső tagozatosok, 1985-től az alsó tagozatos gyerekek is a felsőszölnöki iskolába jártak tanulni. Ma óvoda működik a volt iskolában.
1757-ben állt a Batthyányak által épített kúria, amit az örökösök tovább bővítettek. Annak helyén ma a templom mellett a községháza áll.
Van tűzoltó egyletük, amelyet 1886. január 31-én alapítottak.
Az l. világháborúban 13-an veszítették életüket. Emlékművük a templom mellett lett felállítva. A II. világháborúban 23-an haltak hősi halált. Emléktáblájuk a temető előterében lett felavatva.
1944. szeptember 27-én érkeztek a háború elől menekültek Erdélyből. Ideiglenesen a 26-os számú házban Wugrinecz Istvánnál lakott Demjén Attila, aki a szentgotthárdi gimnázium tanulója lett, és később Munkácsy-díjat kapott Gábor Áron című festményéért.
Hét olyan keresztet és szobrot láthatunk a faluban, amelyet régi lakosok állítottak fogadalomból. A Mária-szobor a Kisboldogasszony oltárfülkében volt eredetileg. 1885-től áll a jelenlegi helyén a templom mellett. A Szent Flórián-szobrot 1930-ban állította Zsidó Miklós.
Racker János, Kovács Ferenc, Szorger Antal, Wugrinecz István és Glanz Mihály állított keresztet.
Huber Antal bognár lakása és műhelye ma faluház, múzeum. Eredetileg tejbegyűjtő hely volt.
Alsószölnökön plébánosként működő híres személyek:
Szakosi József (1874-1930) szlovén nyelvész
Kossics József (1788-1867) néprajztudós, nyelvész, költő. Sírja Felsőszölnökön van.
Dr. Lenarsich Imre (1882-1966) lelkész, fényképész