1989

   Apám hív

Kifogja szívem egy-egy ütemét,
s a holt idő fintora rémeket
kovácsol. Hideg veríték lepi
homlokom, arcom hűlt fehér keret.

Konokságom szakadékát lesem...
Elnyel vagy ketyeg tovább pulzusom?
Végtelen teendőm időt nem ad,
hogy végig gondoljam. Apám hív, tudom.