Jelenlegi hely
Középiskoláját Szentgotthárdon végezte a második világháború évei alatt. 1946 és 1951 között a Képzőművészeti Főiskolán Berény Róbert és Bernáth Aurél növendéke volt. 1951-től rendszeresen szerepelt kiállításokon. Vezetője volt a Munkácsy Mihály Képzőművészeti Szakkörnek. 1961-64 között Olaszországban élt, ahol tájképeket festett és portrémegrendeléseknek tett eleget. Hazatérve számos portrét készített neves magyar emberekről, így Kodály Zoltánról is. Szentgotthárdon a gimnáziumi éveiben festett, és ma is ott őrzött képein is megmutatkozik erőteljes portré ábrázolása.
Magyar és külföldi tájakat, virágcsendéleteket, szobabelsőket, portrékat festett. Realista festő volt, a poszt-nagybányai hagyományokat konzerváló változatát sikerrel alkalmazta. Egy-egy sajátos témaválasztás ürügyén az absztrakcióval is kísérletezett.
Kiállításai: Róma 1963, Firenze 1966, Stockholm 1968 és 1970, Budapest Mednyánszky terem 1972.
Munkácsy Mihály-díj ll. fokozatát kapta 1952-ben a Reggeliző munkáscsalád című festményéért , majd a Gábor Áron rézöntők című festményéért az első fokozatát is megkapta.
A ll.világháború alatt érkezett Szentgotthárdra. Először Zsidahegyen laktak Lancsákáknál- Később Szentgotthárdra költözött a család a Hunyadi utca 9-es számú házba. A háború alatt Attila kosztosként Alsószölnökön lakott Vugrinecz Istvánnál, akinek hálából egy szentképet festett.