Esteledik

Pihenni húzza selymét
fodrai fölé a tó,
álmodni szenderül.
A fák sűrűjébe feketül
a parti lombok estje,
bár itt mellettem, köröttem
még zöld a sás,
s az utolsó fények csüngnek
a sárgás-barma nád hegyén.

Lopakodik a tó fölé a csend.
Apró zajok csobbannak
valahol a pára alatt.
Behunyom a szemem,
altat a tavi est.
Távolodik a közel,
s az éj szemérmesen,
elnyelni engem visz el.