Jakabháza

A 8-as műút mentén Rábafüzes és Felsőrönök között helyezkedik el. A falu első említése 1437-ből való, nevét valószínűleg egyik gazdájától kapta. Első lakói Vakarcs Kálmán szerint magyarok voltak. A főút mellett elhelyezkedő egyutcás, szalagtelkes település. Az Európában dúló protestánsüldözések elől jöttek a németek, menedéket keresve a kis településen. Ezért a falu neve is változott időnként a hivatalos iratokban. Jacobshof és Jacobsdorf néven is szerepelt.
1453-ban a Jakabházi testvérek és Simon három lánya uralta. Később a Saller család tagjaié lett a birtok nagy része. Ezt követte a Zichy család, majd Korniss Emil gróf, Wickenburg Márk gróf, végül Hadik Béláné grófnő. Kisebb birtokok voltak Batthyány Ferenc tulajdonában is.
A szántók és rétek nagyobb részét a nemesek és földesurak birtokolták. Az úrbéres földterület 165 hold föld volt, ebből a jobbágyok kezén lévő terület 10 holdat tett ki. Állattenyésztéssel foglalkoztak, de szőlőt is gondoztak és dohányt is termesztettek. A földek egy része dombos, nehezen megművelhető volt, a lapos területen pedig a Rába és a Láhn-patak kiöntései csökkentették a termést.
A törökök 1640-ben betörtek a faluba, raboltak és 5 embert magukkal vittek.
A 18. század közepén fogatos-, kézi- és zsellérrobot sújtotta a jobbágyok életét. 1765-re a megélhetés rendkívül nehéz lett Jakabházán és a környező településeken is. Ekkor a szegények kihajtották a legelőkről a birtokosok disznóit, megtagadták az előírt robotokat és kivágták az urasági erdők fáit. Ezzel a zendüléssel rokonszenveztek a környék településeinek lakói is. A megyén megbízták Martinkovics nevű hadnagyot a zendülés megállításával. Ő Rosti Ferenc viceispánt 12 katonával és nyolc hajdúval küldte Jakabházára, hogy a zendülés vezetőit gyűjtse össze. Rosti Gasztonyból előre küldött két lovast, hogy egy olyan embert hozzanak, aki tudja, hol laknak a vezetők, a zendülés mozgatói. Rostiék megálltak Alsórönökön és látták, hogy Rátótról és Rábaszentmihályról sok ember futott Felsőrönökre. Mire Rosti Ferenc és csapata eljutott Felsőrönökre, addig a mozgalom résztvevői már Jakabházára értek. Rosti ott a két előre küldött katonáját disznóólba bezárva találta és a Gasztonyból érkező besúgót pedig megverten, mert csak úgy tudták meg tőle, kiket akarnak elfogni. A faluban 300 főből álló zaklatott tömeg puskákkal, vasvillákkal, dorongokkal felfegyverkezve esett a katonáknak. Erre Rosti Ferenc viceispán és csapata Szentgotthárd felé megfutamodott.
A falu lakói füstös-konyhás faházakban laktak, később vályogkunyhókban. Korniss gróf idején cserép- és téglagyártásba kezdtek a faluban. Termékeiket Szentgotthárdon, Győrben, Budapesten és Bécsben értékesítették.
A lakók száma 1787-től ismert. Akkor 218-an éltek a faluban. 1828-ban 264-en, 1890-ben 330-an. 1946-ban 190 német anyanyelvűt kitelepítettek. 1949-re 175 lakó maradt, amely 1980-ra 82-re fogyott.
1869-ben 49 házat írtak össze Jakabházán, 1980-ban mindössze 25 állt.
1895-ben 212 szarvasmarhát tartottak, 147 sertést és 24 lovat. 1981-ben a tehenek száma kettőre csökkent, a sertések száma 20 lett és egy ló maradt.
Iskolájuk nem volt. 1850 körül épült egy, de az leégett 1895-ben, amit átalakítva újjáépítettek. Az egyosztályos római katolikus iskolának 1942-ben 40 tanulója volt. Később Rábafüzesre jártak tanulni a gyerekek.
Templomuk sem volt. 1828-ban katolikus faluként szerepelt a leírásokban. 1789 előtt egyházilag Rábakeresztúrhoz tartoztak, azt követően Felsőrönökhöz.
1852-ben a falu ura, gróf Zichy Hermann, kastélyt épített. A gróf 1848-ban nemzetőr őrnagy volt, a körmendi zászlóalj parancsnoka. A szentgotthárdi újonctoborzáson 1848 november 4-én lelkesítő beszédet mondott a Klein kávézóban. Példamutató hazafi volt, aki október 3-án 800 főnyi csapatával maga is részt vett Nagykanizsa felszabadításában.
A kastély helyén állt már egy épület, amit lebontottak, és helyére épült a Zichy-kastély. Később Korniss Emil gróf ezt átépítette. 1939-ben az új tulajdonostól, Hadik Béláné grófnőtől megvette Unger Ferenc rábafüzesi lakos, kereskedő, aki lebontatta a kastélyt és anyagát értékesítette.
Jakabháza a rábafüzesi körjegyzőséghez tartozott. 1970-ben Szentgotthárddal közös tanácsot hoztak létre Rábafüzessel és Farkasfával. 1983-tól a falu Szentgotthárd város része lett.
Forrás:
Kovacsics József: Szülőfalum Vasszentmihály és környéke. Budapest, 2000
Vakarcs Kálmán: A Szentgotthárd-muraszombati járás ismertetése. Szombathely, 1941