Bejelentkezés

A Városi Színház mai épülete eredetileg templomnak készült, 1677-től 1787-ig használták istentiszteletre, majd magtárrá alakították, és csak a 1988-tól működik színházteremként.

Ezen a helyen állt a ciszter apátság alapítása (1183) után emelt korai gótikus stílusú templom, amelyet a török korban erődítménnyé alakítottak át. A Bocskai-szabadságharc idején, 1605-ben Wolfgang von Tieffenbach császári parancsnok a kolostorral együtt felrobbantotta, tartva Bocskai hajdúinak támadásától. 1608 és 1615 között az erődítményt részben helyreállították, de templom nem épült. A szentgotthárdi csata (1664) utáni évtizedben Széchényi György kalocsai érsek, Szentgotthárd címzetes apátja építtette fel kora barokk stílusban a templomot, amelyet 1677-ben Szent Gotthárd tiszteletére szenteltek fel. Az új templom alaprajzilag egy hajóra és szentélyre tagozódott. A korábbi háromhajós templom nyugati és déli falait felhasználva épült fel. Három oltára volt. A Szent Gotthárd oltárt középen festmény díszítette. Kétoldalt a Fájdalmas Szűzanya és Krisztus oltára állt. Oratóriuma, kórusa és orgonája is volt, 36 padot helyeztek el benne.
Sorsa a heiligenkreuzi korszakban a lebontás lett volna, de fennmaradhatott, mivel barokk épületegyüttes tervezett északi szárnya nem készült el. 1787-1790 között átalakították magtárrá. Ekkor oltárait felszámolták, harangtornyát lebontották, nagy ablakait befalazták. A homlokzati tagolás megszűnt, ácsolt fagerendázattal három szintet építettek. (Zlinszkyné, 1981) Az épület egészen az 1980-as évekig magtárként működött az Állami Gazdaság tulajdonában.
1971-ben Valter Ilona régész irányításával a magtár körül ásatások kezdődtek, amelyek feltárták a középkori apátság maradványait. (Valter, 2002) A „magtártemplomot” Németh István tervei alapján átépítették színházzá Szentgotthárd 800 éves jubileumára az 1980-as évek második felében. Figyeltek arra, hogy a középkori maradványok a színházon belül és kívül is lehetőség szerint láthatóak legyenek. A belső építészi munkákat Siklósi Dalma végezte, a bejárati kapu bronz domborműve Kiss Sándor szobrászművész alkotása. Pannóját Tury Mária festőművész készítette. 1988-ban adták át rendeltetésének.
Források:
Valter Ilona: Szentgotthárd története a mohácsi vészig (Szentgotthárd monográfia, 1981)
Zlinszkyné Sternegg Mária: A Szentgotthárd ciszterci apátság története és művészetének emlékei (Szentgotthárd monográfia, 1981)
Valter Ilona: A Szentgotthárd ciszteri monostor és a művelődési központ (Műemlékvédelem 1985-89. 84-91. o.)