Jelenlegi hely
A Torontál-megyei Máriaföldön született 1877-ben. A középiskolát Szegeden végezte 1895-ben, majd Budapesten a Bölcsészkar hallgatója lett, és 1900-ban lett tanár Szentgotthárdon. 1912-től a Szentgotthárdi Reál Gimnázium igazgatótói székébe került. Rendkívül sokrétű tevékenységet fejtett ki az iskolában és Szentgotthárdon is. Tagja volt a megyei törvényhatóságnak, és igazgatóválasztmányi tagja a megyei kultúregyesületnek.
Vezette Szentgotthárd Olvasóegyletét. A Dalosegyletnek 18 éven át karnagya, 30 évig pedig az elnöke volt. Megszervezte a tűzoltók zenekarát, amely a mai napig is működik. A gimnáziumban ifjúsági zenekart létesített. Rengeteget tett Szentgotthárd kultúrájának ápolásáért és kialakulásáért. 1925-ben az Ő rendezésével helyi és műkedvelő budapesti és külföldi előadóművészekkel közösen tartottak előadásokat nyáron egy héten át. Nevét Mathiaszról Marótra magyarosította. 1900 és 1914 között Ő szerkesztette a Szent-Gotthárd című lapot. 1935-ben vonult nyugdíjba.1945-ben a háború után április 16-án 20 érettségire jelentkezőt az Ő irányításával érettségiztettek. 1956 december 6-án halt meg, sírja a szentgotthárdi temetőben van. A város utcát nevezett el róla a Kethely és Zsida közötti település részén.