Bejelentkezés

A falut 1336-ban említik először. Nevét a Medus szóból eredeztetik, amely a kiszáradó patak névből származik. Először Medus, Olsomedus, később Medves, Nemes Medves, Ginisdorf néven szerepelt, majd 1907-től Nemesmedves lett. Külső kerületei: Hegy és Malomrét.
Vasszentmihály községtől nyugatra terül el. Egyutcás, hegyközség jelleggel épült. Az utcán kívül szétszórtan települtek a házai. 1990-ben 18 lakójával az ország legkisebb faluja volt.
1361-ben Medesi Tamásé és Miklós nevű fiáé volt. Később 1449-ben Gasztoni Zeles Balázsé, majd özvegyéé és Gasztoni János diáké lett. A 16. század elején Mikebudai Soós Ferenc és Szecsődi Tarródi Péter a tulajdonos. A század közepén birtokos Batthyány Ferenc is, mellette pedig Bejczy Ambrus, Sárffy Ferenc és Beed György is. 1643-ban Saller István is vásárolt földet, de ezt követően a Batthyányiak kezébe került az egész falu. Idegen birtokosai gasztonyiak, rátótiak és alsórönökiek voltak.
1598-ban 12 házból állt. Egy mészárszéke is volt, amit az uradalom bérbe adott. 1700 elején 30 lakó élt Medvesen. 1728-ban 46-an, 1804-ben 165-en, 1830-ban 181-en éltek. A lakosság száma folyamatosan növekedett. 1880-ban 296-an, 1920-ban 404-en laktak, közülük 387 fő német anyanyelvű volt. 1946-ban 210 német nemzetiségű, hienc nyelvet beszélőt kitelepítettek. 1949-ben a lakók száma lecsökkent 196-ra. Megindult az elvándorlás és húsz alá csökkent az ottmaradottak száma. Az őslakosság kihalt vagy elköltözött. Néhányan a klíma és a gyönyörű, vadregényes táj vonzására Nemesmedvesre költöztek.
Szántóikban búzát, rozsot és zabot termeltek. A föld sovány, a termés gyenge volt, ezért a lakosság egy része aratással és csépléssel kereste a megélhetéshez szükséges javakat.. A szántók megművelése mellett állattenyésztéssel foglalkoztak. Az erdőkben fát termeltek tüzeléshez és épületanyagnak. A sertéseket ott makkoltatták.
Nemesmedves lakói is részt vettek a környékbeli falvakkal együtt az 1763 és 1766 között zajlott zendülésben, az elviselhetetlen jobbágyterhek és a földesúri kizsákmányolás miatt. Az engedelmességet teljesen megtagadták, mert elszegényedett a falu lakossága.
Trianon után a Németújvári járásból csak Nemesmedves maradt magyar közigazgatásban. Két évig ezért volt főszolgabírói hivatal és jegyző is.
A katolikus vallásúak Rábaszentmihályhoz, az evangélikusok Kukmérhoz, az izraeliták Németújvárhoz tartoztak. A lakók legjelentősebb része katolikus volt.
Iskolájukat 1935-ben építették.
Volt önálló önkéntes tűzoltóegyletük.
Nemesmedves beírta nevét a magyar történelembe. A ll. Világháborúban a falu határát elérő front hatására a német csapatok a dombokon kiépített sáncaikba vonultak, de előbb a falut 1945 április 4-én felgyújtották. Az égő házak láttán Tomasits Rudolf meghúzta a harangot, mint más tűzeset idején is. A Szovjet parancsnokság jelentése alapján a falu szovjet kézre került, általuk befejeződött Magyarország felszabadítása. Nemesmedves központjában valóban nem voltak már németek, de a dombokon lévő állásaikból még április 11-ig harcoltak.
Nemesmedves jelképesen az utolsó felszabadult település lett és rendszerváltásig ünnepelte ezt az egész ország. Ma egy szovjet tank őrzi talapzatán ezt a napot. A környékről április 4-én sokan kirándulnak ide, ahol az emlékek jelzik a falu jelentőségét.