Jelenlegi hely
A 48-as szerepére büszke családban született. Apja, Széll József, magas közhivatalokat töltött be, országgyülési képviselő is volt. A rátóti birtokot ő adományozta fiának, aki a földszintes lakóházra emeletet épített és kibővítette. Ehhez a családi háttérhez társult Deák Ferenc atyai barátsága. Az ifjú Széll Kálmán tanulmányait a soproni bencés gimnáziumban kezdte, majd Szombathelyen folytatta a premontreieknél. A budapesti egyetem jogi karát 1863-ban végezte el, majd két évvel később jogi doktori címet szerzett. Pályája Rátóton indult szolgabíróként.
Az ifjú jogász politikusi pályára készült. 1869-ben a járás országgyülési képviselőjévé választották, és 1878-ig töltötte be ezt a tisztséget. Deák Ferenc tanácsára pénzügyi tanulmányokba kezdett. Hamarosan az ország legismertebb pézügyi szaktekintélye lett. 1875-ben a Wencheim-kormányban pézügyminiszter lett. Miniszterségéről 1878-ban, Bosznia-Hercegovina okkupációjakor mondott le. Bécsi bankári körök felkérésére két jelentős pénzintézetet is irányított, óriási szorgalommal és nagy odaadással. Bankárként is megtartotta képviselői mandátumát, és szívén viselte Szentgotthárd sorsát.
Elkötelezett híve volt a modern mezőgazdaságnak. Rátóti és héraházi birtokáról származó tenyészállatok az 1890-es bécsi kiállításon is díjat nyertek.
Ötvenhat évesen, - 1899-től 1903-ig - az ország miniszterelnöke lett. Miniszterelnöksége alatt 120 törvénycikk született. A bevezetett új adóformák, a pénz- és bankügy rendezése mutatták szakmai hozzáértését. Könnyen áttekinthető, jól működő államháztartást akart. Miniszterelnökként a belügyi tárcát is megtartotta. A kormány élén megbékélést és együttműködést kereső politikus volt. A miniszterelnökségről való lemondás után hamarosan visszatért a politikai életbe. Elvállalta az Alkotmánypárt elnöki funkcióját.Közben 1905-ben kerülete újra képviselővé választotta, ami egészen a haláláig tartott.
Több évtizedes képviselői tevékenysége alatt, - 1869 és 1911 között- rengeteget tett Szentgotthárd fejlesztéséért. Az 1870-es évek elején sürgette a Győr-Szombathely - Graz vasútvonal megépítését. Szerepe az engedélyezés gyors lebonyolításában volt jelentős. Tiszteletére Rátóton is megállt a gyórsvonat. Az első igazgatói tanács tagja volt. A Rábavölgy bekapcsolásáról a vasúthálózatba 1868-ban döntött a kormány. 1871 októberében nyitották meg a Győr -Szombathely szakaszt. A Grazig hátralévő részt 1872-73-ban építették meg.
Személyes közbenjárására a dohánygyár Szentgotthárdra települt 1894-ben. Eredetileg Szombathelyre tervezték, mégis Szentgotthárdon nyitotta meg kapuit. Ez volt a város első gyára, ahol indulása után tíz évvel már több mint 900 nő dolgozott.
A Kaszagyár szentgotthárdi letelepedéséért az ő közreműködésével báró Wieser József kiválthatta a kaszagyártáshoz szükséges engedélyeket..
A többi gyár is az ő hathatós támogatásával keletkezett.
A megye első állami gimnáziumát itt nyitották meg. 1891-ben Gimnáziumi Bizottság alakult dr. Vargha Gábor ügyvéd javaslatára. A bizottság elnöki posztjára Széll Kálmánt kérték fel, akinek később jelentős szerepe volt abban, hogy a település megkapta az engedélyt egy gimnázium indítására. A fenntartáshoz szükséges 5000 Ft-ot a minisztérium 2000 Ft-ra csökkentette. A megye első állami gimnáziumának megnyitója 1893 szeptember 4-én kiemelkedően ünnepélyes keretek között zajlott. Még fényeseb külsőségek között történt 1895. november 15-én a gimnázium új épületének felavatása. Megjelent Széll Kálmán is. 1902-ben az intézmény főgimnáziumi státuszt szerzett, melynek eléréséhez ismét jelentős segítséget nyujtott. Vörösmarty nevét 1947-ben vette fel a gimnázium a költő iránti nagyrabecsülés jeleként, valamint azért is, hogy kifejezze háláját a gimnázium létrehozását segítő Széll Kálmánnak, akinek felesége a híres költő leánya, Vörösmarty Ilona volt, az ő gyámja Deák Ferenc.
Támogatta a törvényszék létrehozását a Deák Ferenc utcában. Miniszterelnöksége idején épült a Városháza.
A Deák Ferenc utca 4 alatt épült 1871-ben a Szentgotthárdi takarékpénztár. Első elnöke
Széll Kálmán volt. Ebbe beolvadt: Ipar és Gazdasági Népbank, Rába-Lapincsvölgyi Takarékpénztár, Szentgotthárdi Általános Takarékpénztár.
Arcképét Benczúr Gyula korábbi festménye alapján Knebel Riza festette meg, amely a Városháza dísztermében volt 1945-ig.
Rönökön a Szent Imre templom a vallásalapból 66000 aranyköltséggel épült fel Széll Kálmán segítségével. A templom felszentelésén is részt vett 1905. június 12-én. Ezt a templomot építették újjá a rendszerváltást követően. A rátóti haranglábhoz harangot ajándékozott, és a haború idején sem rekvirálták, tiszteletben tartva Széll Kálmán emlékét.
1915 augusztus 16-án Rátóton halt meg. Táplánfán temették el.
Széll Kálmán érdemei Szentgotthárd kulturális életében is elvitathatatlanok. A városban működő Olvasó Egylet fennállásának 50. évfordulóján dr. Vargha Gábor elnök Széll Kálmánt is a kör tiszteletbeli tagjává választotta. 1916-ban születésnapján méltó megemlékezést tartottak. A diszünnepségen Vargha Gábor serleget avatott a politikus emlékére, amelyre Széll Kálmán politikusi pályáját végigkisérő fogalmakat véstek: "jog, törvény, igazság". Ez a felirat volt olvasható a ravatalára küldött koszorún is, amellyel az Országos Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt tisztelgett a nagy politikus előtt.
A város azóta adózik Széll Kálmán emlékének. A Főteret 1916-ban róla nevezték el. 1945 után Béke térré változtatták. 1990. október 25-én visszakapta Széll Kálmán nevét. Mellszobrát 2002-ben avatta fel a város a kolostor előtti téren.
(Molnár Piroska - Csuk Ferenc)