környező települések

Szentgotthárd környéki települések története

A Szentgotthárdon letelepült ciszterek a Rába még megműveletlen területén, a folyó jobb és bal partjain sorban hozták létre a majorokat, amelyekből idővel falvak alakultak. 1350-ben említik az apátság birtokaként Tótfalut. Nevét valószínűleg egy Tóth nevű apátsági szolgáról, de olyan elmélet is van, hogy a többségében tót (szlovén vagy vend) lakosságáról kapta. Tóthfalva, Tótfalu, Windischdorf és Slowenskawes néven szerepelt a forrásokban.

Szentgotthárd déli oldalán a Zsida-patak két partján és a patakvölgy oldalain helyezkedik el Zsida falu. Hozzá tartozik Zsidahegy. A két települést erdei út kötötte össze évszázadokig. A település közlekedése a Szentgotthárd és Apátistvánfalva közötti útról megoldott. Nevét egy szolgától kapta. Sidó, Zsidó, Schidau, Zsidafalva néven szerepelt. Nem majorságból fejlődött ki. Zsidahegyen 12 család élt, szőlőtermesztéssel foglalkoztak, többnyire szentgotthárdiak és vásárolt földdel rendelkeztek. A szőlő a XIX. század közepére eltűnt, kipusztult.

A falut Gyarmathnak, a heiligenkreutzi apátság idején Ruprechtnek nevezték.
Gyarmat területe a Batthyányiak, majd Csáky László birtoka volt.
ll. Géza király a németújvári bencéseknek adományozta Gyarmatot, amit lll. Béla 1183-ban, - megalapítva a szentgotthárdi ciszteri rendet, - tovább ajándékozott a cisztereknek. A falu alapítója Wolfer Walter németújvári gróf volt. Első említése 1157-ből ered. 1393-tól a kegyúri jogokat a Széchy család gyakorolta. 1570-ben Thurzó Erzsébetnek a faluban 10 portálja volt. Az 1600-as években Poppel Lászlónak is volt birtoka.

Magyarlak: Háromháza és Lak
Háromháza
Nevének névadója valószínű a három házból álló major lehetett.
Szentgotthárdról közelítve Magyarlakot, először a régi Háromháza községbe érünk. 1548-ban írták le a nevét első alkalommal, majd 1581-ben, ahol a szentgotthárdi vár kapuőrzője, Gyensel Balázs háromházi lakost említik.

Oldalak