templom

Szentgotthárdi templom türténete

A templom 1748 és 1779 között épült fel a bécsi építész, Pilgram tervei alapján. A méreteiben is tekintélyes barokk épület (hossza 50,3 m, szélessége 17,5 m, magassága 26 m, a torony magassága 60,5 m) Szentgotthárd sziluettjét már messziről meghatározza. Az egyhajós, két boltszakaszos templomnak zömök homlokzati tornya van. A törtvonalú, homorodó és domborodó falsíkú főhomlokzat három szintre tagolódik.

A XVIII. századi ciszterci kolostor

Szentgotthárd történetének egyik legragyogóbb korszaka a ciszter szerzetesek visszatérésével kezdődik. 1728-ban Robert Leeb lett a heiligenkreuzi kolostor (Bécstől kb. 40 km-re van) ambiciózus apátja, az ő nevéhez fűződik a szentgotthárdi apátság újjászervezése. III. Károly királytól az 1734. július 29-én keltezett okirattal megkapta az engedélyt, hogy Szentgotthárdra szerzeteseket telepítsen. Ennek fejében vállalta, hogy újjáépíti az apátságot és a hozzá tartozó összes plébániatemplomot.

A Városi Színház mai épülete eredetileg templomnak készült, 1677-től 1764-ig használták istentiszteletre, majd magtárrá alakították, és csak a 1988-tól működik színházteremként.