Csörötnek
Szentgotthárdról indulva, 6 km-re érjük el a Rába jobb és bal partján elhelyezkedő Csörötneket. A jobb oldalán a falu hegyes-völgyes, a bal parti rész sík területen fekszik. A folyó közelében, holtágak között vizenyős rétek, kaszálók vannak. Rönök felé a távolabbi területek már gazdagon termő szántók. Történelme során többször előfordult egy-egy árvíz után, hogy az új medret kivájt Rába másik oldalára kerültek birtokok az ár levonulását követően. Egy áradásban a falu régi temetőjét is elvitte a víz sodra. Éghajlatát az Alpok közelsége erősen befolyásolja, ezért hűvösebb és nedvesebb, mint a megye belső tájai.
A ciszterek birtokterületén fekvő majorból fejlődött ki a 13. század végére. Elnevezése valószínű a szlovén (vend) chyrenuk (cretnik) szóból ered. Jelentése: mocsaras, nádas, lápos terület. 1350-ből ismerjük az első említését a ciszterek jobbágyközségeként, de később 1538-ban Thurzó Györgynek is volt benne birtoka. Eredetileg szeres település volt, amely szerek nevei ma is ismertek, mint Alsószer, Felsőszer, Túlsószer, de ismert volt a Gyöngyösszer, Gyepszer, Malomszer is.Több korai összeírásban együtt szerepel Csörötnekkel olyan település is, amely ma már önállóan nem létezik. Megszűnt, vagy beolvadt a faluba. Ilyen volt Huszász, Bükalja, Berekalja, Sáfárhegy, Ujjasfalva.
Érdekesség Kis-Csörötnek (Túlsószer) körutcás elrendezése, ami helyi anekdoták alapja lett.
A falu meghatározó helyen volt a Rábán lévő hídjával. A rajta átvezető út megyei útnak minősült. Egyrészt a folytatásában Tótfalun át Felsőszölnök, felé Muraszombat, másrészt Alsószölnökön át Fehring felé Graz is elérhető volt. A hídon az uradalom vámot szedett, amelyről 1898-ban mondtak le a megye javára. A Rábán híd Szentgotthárdon, Csörötneken, Csákányban és Körmenden volt. A vonuló hadak a történelem során mind átmentek Csörötneken. 1594-ben Batthyány Ferenc megerősítette a hidat katonasággal. A falu 1622-ben behódolt a törököknek, de amikor a hidat nem tudták elfoglalni 1664. július végén, akkor a törökök felégették a falut. A lakosság az erdőkbe menekült. A 17. század végén a pécsi Zahin nevű török volt a falu ura, vámszedője.
A Rábán épített rőzsegát mögött mindig volt malma a településnek. Az 1550-as években kettőt is említenek. 1651-ben öt kövű malmot írtak össze. A rőzsegát sérülékenysége, gyengesége miatt azonban az áradások legtöbbször megrongálták a malmot, Ez történt 1813-ban is, amikor elvitte azt a víz, ezért egy 2,7 km hosszú malomárok létesítésével 1814-ben korszerű malmot építtetett az apátság, Karscha Miklós apát idején.
Ez a ma is meglévő malom Kis-Csörötneken a római katolikus iskolával szemben épült a Rába bal partján. Mellé fűrészüzemet építettek. A malmot 1880-ban eladta az apátság. Ganzer Ferenc vette meg, de ő is tovább adta 1890-ben Bekes Józsefnek 40 ezer forintért. Fia, Jenő modernizálta, fafűrészt és 1938-ban áramfejlesztőt telepített mellé. Ezután villanyárammal működött a malom. Mellé egy olajütőt is létrehoztak. Később a Bekes testvérek a Kaszagyár által termelt villamosenergiával együtt 16 környező települést láttak el villanyárammal. 1948-ban államosították, amikor az országos hálózatra kapcsolták az egész vidéket. 1954-re a malom tönkrement. Ma egy kisebb 500 kW-os áramfejlesztő működik benne. A falut 1941-ben villamosították.
Csörötneken 1553-ban történt összeírás szerint pestis járvány pusztított, sok porta ezért akkor üresen állott. A szentgotthárdi csata után a faluban néhány lakott ház maradt, valamint egy malom és egy híd. 1766-ban az apátság titkára panaszt tett, hogy a lakosság engedetlen; önkényesen kaszálnak a réteken, a learatott gabona egy részét elviszik, és az erdőkben fát vágnak önmaguknak. A termelt dohányt az uradalomnak kellett leadni, ahol nem kapták meg az akkori szabadpiaci árat. Feljegyzések szerint 1790-ben Sándor József 1,5 mázsa dohányt termesztett. Ebben az időben a huszászi major rendkívül jelentős volt, fontos megélhetési forrást biztosított a településnek és az uradalomnak. 1787-ben 73 házban 473 fő lakott. Huszászon 17-en laktak a majorban, a szőlőhegyen pedig 19-en. A termelt növények megegyeztek a környező településeken is termelt búzával, rozzsal, krumplival és kukoricával.
1804-ben 427-en, 1857-ben 626-an laktak a faluban. A település területének 58%-át erdő borította. 1899-ben tűzvész pusztított a faluban. 1900-ban 986-an laktak. 1930-ban 1190 lakója volt Csörötneknek. Hét főt kivéve mind magyar anyanyelvűek voltak. A falut az 1870-es évekig csak magyarok lakták. 1880 és 1910 között éltek betelepült német anyanyelvűek, akik hamarosan elmagyarosodtak, és a neveik is magyarossá vált. Szlovén nyelvű lakos, egy-kettő, csak 1941 után települt, házasodott a faluba.
1910-ben a lakók 80%-a, 1970-ben 46%-a, 1980-ban már csak 19%-a élt mezőgazdaságból.
Iskolájuk az 1700-as évek előtt is volt. Az Alsó- és Felsőszer között 1872-ben létesítettek új iskolát, amit 1904-ben és 1927-ben bővítettek. Akkor három tanerő 170-180 diákot tanított. 1966-ban 10 tanerő hat osztályban 258 tanulóval foglalkozott. 1992-től közös iskolája lett Csörötneknek és Magyarlaknak.
Vízvezetéket 1995-ben kapott a falu.
1905-től volt körjegyzősége a falunak, amelyhez Csörötnek, Kondorfa és Rábagyarmat tartozott. Ma Magyarlak és Kondorfa tartozik hozzá.
Az uradalom a Huszász felé néző, déli lejtésű, napsütötte domboldalán szőlőt termelt, aminek borát a Reithoffer nevű kocsmahelységben mérték ki. A filoxéra kiirtotta a szőlőt, de 1925 után újratelepítésbe kezdtek, amelyeknek eredménye ma a szőlőhegy csinos pincékkel és pihenőházakkal. A hegyre a vizet és villanyt is felvezették. A szőlőhegyen át vezet a gyümölcsút.
Intézményei: körjegyzőség, körzeti általános iskola, óvoda, orvosi rendelő, gyümölcs- és gombaszárító üzem, faüzem, pálinkafőző, vízerőmű.
1944 november 1-én értelmetlen bombatámadás érte a falut. Tizenhárman meghaltak. A falu közepén a körforgalom mellett állították fel a bombatámadás halottainak emlékművét.
2013-ban védőgáttal látták el a települést.
Örök Ige templomukat 1983-85-ben építették modern stílusban. Tervezője Fazekas Péter. A művészi munkákat Kiss Sándor és Lessenyei Márta készítette. A templom mellett készült a keresztelő kápolna és a templompark. Rábagyarmathoz tartoznak.
Az 1848-49-es szabadságharcban életüket áldozták a hazáért Csörötneki lakosként: Dancsecs Pál, Kaszás Péter, Kozó Ferenc, Molnár József, Molnár Pál, Szarka Mátyás, Szukits Ferenc, Vadász Ferenc, Zsámpár József.
Csörötnek híres szülöttei:
Kuntár Lajos (1914. o6. 27. - 2005. 10. 05.)Szombathely
Újságíró, könyvtáros, népművelő, haditudósító, szerkesztő, író, helytörténész.
Művei: Véres Don, Furfangos tilinkó, Az aranyrózsafa, A bűvös ládikó, Hármaskönyv Csörötnekről, Az én Szombathelyem, Iskola a Rábán, A kéményseprő és a szerencse.
Gömbös László (1926. 05. 14. - 2010. 02. 19.) Dunakeszi
Szobrászművész
Szobrokat, kisplasztikákat alkotott. Művei az ország harminc városában megtalálhatók.
Csörötneken 1983-ban volt kiállítása.
Báger Gusztáv (1938. 09. 12.)
Közgazdász, költő, közgazdaságtudomány kandidátusa, habitált, egyetemi tanár.
1996-tól 13 verseskötete jelent meg.
József Attila-díjas költő.
Helyi látványosságok: Bekes malom és Bekes-villa.
Örök Ige temploma
Nepomuki Szent János szobor (1780)
Zarándokház
Rába völgye gyümölcsút
Kuti-rét és Sáfár-hegy