Magyarlak.
Háromháza.
Nevének névadója valószínű a három házból álló major lehetett.
Szentgotthárdról közelítve Magyarlakot, először a régi Háromháza községbe érünk. 1548-ban írták le a nevét első alkalommal, majd 1581-ben, ahol a szentgotthárdi vár kapuőrzője, Gyensel Balázs háromházi lakost említik.
1622-ben a falu behódolt Deák Hanan agának. A törökök 16 embert elhurcoltak. 1649-ben Kaya Ibrahim lett a falu vámszedője. A szentgotthárdi csatát követően 1690-ben Olay bég lett a falu ura. Kisfalud, Talapatka és Háromháza együtt adóztak számára egy borjút, egy ökröt és fél fuvar szénát.
1787-es összeíráskor Háromházának 86 lakosa volt. Mezőgazdaságból nehezen éltek meg, ezért bérmunkásnak járva, kézimunkával keresték a kenyerüket. Jövedelmező volt a dohánytermesztés. 1781-ben özvegy Tóth Kata jobbágy 9 mázsa dohányt termesztett. 1828-ban 14, 1857-ben 18, 1930-ban 37, 1940-ben pedig 46 lakóházból állt a település. A házak kezdetben többnyire vályogból készültek.
A rábakethelyi plébániához tartoztak. Iskolájuk közös volt Lak községgel.
Lak.
Nevét először egy 1354-es oklevél említi, Lak és Kethely közötti úton történt boreltulajdonítással kapcsolatban. Az apátság majorsága volt. Hozzá tartozott egy ideig Huszász is, ami később az 1600-as évek vége felé Csörötnekhez került. Az apátságon kívül birtoka volt még a településen Széchy Margitnak és Thurzó Erzsébetnek, 1608-tól pedig a Poppel családnak is. Szőlőhegyét már 1570-ben említik.
Török földesura 1662-ben Ally aga volt. Neki és a török basának is adóztak, ezért a lakosság a 17. század végére erősen megfogyatkozott. Gabona féléket: búzát, rozsot, árpát és zabot termeltek. Mellette dohányt, amiből a megmarad feljegyzés szerint 1790-ben Mezei Józsefné három mázsát termesztett. Állattenyésztéssel is foglalkoztak. Kapásnövényeik, a krupli és a kukorica voltak.
1734-ben 50 házból állta falu, 1787-ben 62 házban 324 fő lakott, főleg magyar anyanyelvűek.A lakók római katolikus vallásúak voltak, és a kethelyi plébániához tartoztak. 1949-ben 192 házból állt a falu, és a lakóik száma 899 volt.
1872-től volt iskolájuk, ami 1907-től állami lett. 1930-ban bővítették egy osztállyal és tanítói lakással. 1942-ben 4 tanító 160 tanulót oktatott. 1950-es évek elején a felső tagozat Csörötnekhez került. 1942-ben vezették be a villanyt, de akkor már Lak és Háromháza egyesült.
Magyarlak
1935-ben egyesült Magyarlak néven a két település. 1949-ben 192 ház volt a faluban, 1990-ben 280. 1973-ban kiépült a törpevízmű-hálózat. Az l. Világháborút követően megindult az elvándorlás az iparba. A falu kiesett a közlekedés fővonalából, elérhető vasútállomás Rönökön és Szentgotthárdon volt. 1945 után a buszközlekedés beindulásával az ipari munkaalkalmak kiszélesedésével háttérbe szorult a mezőgazdaság és a paraszti életforma.
Templomukat 1960-ban építették.
1992-től általános iskolájuk közös Csörötnek községgel.