Bejelentkezés

A templom 1748 és 1779 között épült fel a bécsi építész, Pilgram tervei alapján. A méreteiben is tekintélyes barokk épület (hossza 50,3 m, szélessége 17,5 m, magassága 26 m, a torony magassága 60,5 m) Szentgotthárd sziluettjét már messziről meghatározza. Az egyhajós, két boltszakaszos templomnak zömök homlokzati tornya van. A törtvonalú, homorodó és domborodó falsíkú főhomlokzat három szintre tagolódik. Az alsó szinten középen van a főbejárat, a templomkapu fölötti felirat megőrizte az építők nevét: "Isten, a Boldogságos Szűz és Magyarország dicsőségére Róbert apát kezdte építeni, Alberik pedig, az ő utóda befejezte." A homlokzat második szintjén a díszes falfülkékben két rendalapító, Szent Benedek és Szent Bernát faragott kőszobrait láthatjuk. A harmadik színt mellvédjét Szent Péter és Szent Pál szobrai díszítették. Alkotójuk Josef Schnitzer szobrász volt. A Szent Pál-szobor a II. világháború alatt megsemmisült, helyén 2009-től Szücs László szobrászművész alkotása látható.
A templom előcsarnoka felett látható az orgonakarzat, ahol a zsolozsmát végző szerzetesek számára a kétszer tíz stallumot is kialakították. Az asztalosmunka Kaspar Schrezenmayer feladata volt. Az ülések felett rokokó stílusú, fehérre festett féldomborművek sorakoznak, ezek a finom művű, kifejező reliefek valószínűleg a szobrász Schnitzer irányításával készültek a szerzetesi műhelyben. Elhelyezésük azt hirdeti, hogy "a főhelyen lévő Krisztus körül egy az imádságban egységes közösség" jött létre, melynek szereplői Mária, Keresztelő Szent János, az apostolok, Márk és Lukács evangélisták, Szent Benedek apát és végül Szent Bernát. (A Szent Bernát szobor a restaurálók szerint nem Schnitzer műve. Alkotóját kutatják.)
"A kóruskorlát középpontjában elhelyezett orgonaszekrényt angyalfigurák és a hárfán játszó Dávid király fából faragott szobra ékesíti." Az 1764-ben készült, később átépített orgona Schwartz Ferdinánd gráci orgonakészítő műhelyében készült. Az eredeti barokk szekrénybe a budapesti Aquincum orgonagyár 1987-ben új mechanikát épített, ami lehetővé teszi, hogy a kiváló akusztikájú templomban koncertet szervezzenek.
Ahogy a szentgotthárdi Nagyboldogasszony plébánia honlapján olvasható: "Templomunk, nemcsak építkezésben, de belső téralakításban, kiképzésben is a hit diadalát hirdeti." A leghíresebb mennyezeti freskónak történelmi jelentőségű győzelem a tárgya: a szentgotthárdi csatában a keresztény seregek aratnak diadalt a törökök felett. Alkotója a neves festő, Dorfmeister István (1725-1797). A többi falfreskó és oltárkép készítője Mathias Gusner (1694- 1772) ciszterci laikus szerzetes. Az oltár felett lévő mennyezeti képen a Bárány végső győzelme látható. A legújabb kutatások szerint is Dorfmeister alkotása. A középsőn a Kereszt győzelme látható. A főoltár ciszterci hagyományként Szűz Mária mennybemenetelét ábrázolja. Csodálkozó apostolok veszik körül Mária nyitott sírját. Felettük angyalok emelik a felhőkön át az ég felé a Szűzanyát. A Földgömb, azaz a világmindenség felett trónoló Szentháromság: Az ülő Atya, a keresztjét tartó Fiú és a közöttük lebegő Szentlélek (galamb), megkoronázzák a mennybe emelkedő Máriát.
A mellékoltárok a szentek tiszteletére szolgálnak. A bejárathoz közeli jobboldali mellékoltár Árpád-házi szenteket ábrázol: Szent István és Szent László királyokat és Szent Imre herceget. A háttérben Pozsony, a koronázó város látható. A következő mellékoltáron Szent József halálát ábrázolja a festő. Egy angyal a kezében tartott írással adja tudtunkra: "Íme hogyan hal meg az igaz."
A bal oldalon a bejárattól az első mellékoltár a városnak nevet adó hildesheimi püspök Szent Gotthárdnak állít emléket. Az oltárképen a közreműködésével létrejött csodákat láthatjuk: egy gyermek feltámadását, egy leányka meggyógyulását, egy fogoly kiszabadulását. A következő mellékoltáron Szent Bernát legendája elevenedik meg: A Krisztus szenvedésein elmélkedő szerzeteshez lehajol az üdvözítő. Clairvaux-i Szent Bernát (1090- 1153) a ciszterci szerzetesrend rendkívüli hatású egyénisége, akinek nagy szerepe volt a szerzetesség elterjedésében. Neves mondása a ciszterek jelmondata lett: Lángolj és világíts! (Ardere et lucere.)
A Szent József-oltár mellett 1940-ben állították fel a Jézus szíve-oltárt és a Jézus szíve-szobrot, Krasznai Lajos szobrászművész alkotásait. Vele szemben a bal oldali falon a domborművekkel ékeskedő rokokó stílusú aranyozott szószéket látjuk, Schrezenmayer és Schnitzer közös alkotását. Alatta üvegkoporsóban Szent Vince vértanú ereklyéje látható, amit Herzán Ferenc szombathelyi püspök hozott Rómából, és a templomnak ajándékozta.
A templom hajóterében 32 ülőpadsort helyeztek el. Anyaguk tölgyfa, amelyben dió- és ébenfa berakás van.
A templom sekrestye felőli oldalán a folyosón gyóntatófülkéket találunk. A falba márvány síremlék lett beépítve. A felettünk lévő emeleti folyosón fából faragott Krisztus-szobor van, a falon pedig képek. A templom bejáratától balra, az északi oldalon a Fájdalmas Szűz kápolna helyezkedik el. Oltára a temetőkápolnából került ide a kripták lezárása után. A kápolna feletti folyosó a második oratórium.
Összességében bátran állítjuk: "A szentgotthárdi műemlékegyüttes a közép-európai késő barokk művészet legszínvonalasabb alkotásai közé sorolható. (...) Szépségével Szentgotthárdnak és országunk egyedülálló értéke."
Források:
Az idézett szövegrészletek Zlinszkyné Sternegg Mária: A szentgotthárdi ciszterci apátság története és művészetének emlékei (1183- 1878) In: Szentgotthárd. Helytörténeti, művelődéstörténeti, helyismereti tanulmányok. Szombathely, 1981
http://szentgotthard.plebania.hu/plebania/plebania.html
https://archiv.katolikus.hu/szentek/0819.html
www.sztghonismeret.hu/ertektar