Bejelentkezés

Szentgotthárdtól délre elterülve helyezkednek el a nemzetiségi falvak: Rábatótfalu, Szakonyfalu, Alsó- és Felsőszölnök, Apátistvánfalva, Kétvölgy és Orfalu.
Felsőszölnök, mint Alsószölnök is a szentgotthárdi apátság része volt 1183-tól 1391-ig. Az apátság felvirágzása idején 1242-1270 között leányapátságot hoztak létre Dobrán, ettől kezdve a dobrai uradalom része lett. 1391-től 1528-ig a Széchy család birtokolta a kegyúri jogot. 1642-től Batthyány-birtok volt a jobbágyfelszabadításig. 1387-ben említik az oklevelek, még Alsószölnökkel együtt, de kilenc év múlva már önálló településként írták össze. Kozár Mária szerint valószínű két külön település egyesítéséből keletkezett. (Száz magyar falu könyvesháza. Felsőszölnök. Írta Kozár Mária, szerkesztette Gyurácz Ferenc)
Nevét, Pável Ágoston kutatásai szerint a szlovén senik, -kaszáló- szóból kapta.
Beletartozott az apátság főútvonalába, a falvakat fűzte össze Rábagyarmat, Szentgotthárd, Tótfalu, Alsószölnökön át Fehring felé, Felsőszölnökön át pedig Muraszombat irányába..
Talaja kavicsos, agyagos. A faluban sok forrás eredt. A lakott- és a mezőgazdaságban megművelt területeket az erdők irtásával nyerték a növényzet felégetésével. Bakhátas szántást alkalmaztak. A réteken és az erdő egyes részein legeltették állataikat. A patakban sok rák és hal volt, ezt szabadon horgászhatták. Jelentős gyümölcsfa ültetvényeik voltak és faiskolájuk is volt. A megélhetés biztosítása miatt idénymunkásnak szegődtek sokan kora nyártól késő őszig.
A lakosság elhelyezkedése a családi földbirtok alapján sokáig egy-egy helyre összpontosult. Kilenc hegyet különböztetnek meg a faluban. Legmagasabb az Ezüsthegy a 404 méterével, legkisebb a 384 méter magas Szabó-hegy. A lakosság 90%-a szlovén, vend anyanyelvű. Vakarcs Kálmán leírása szerint a török háborúk után tótoknak is nevezett vendek vándoroltak a faluba. 1640-ben törtek be először a településre a törökök. Megöltek négy embert, hatvanat pedig elhurcoltak. 1643-ban az újabb betörésnél 4 főt vittek el. 1651-ben behódoltak a törököknek és adóztak. Az elhurcolt emberek helyett Poppel László kegyúr vásárolt jobbágyokat 1648-ban.
Az őrségi építészetnek megfelelően boronafalú házakat építettek, a sárból tapasztott házak
készítését a faállomány megritkulása után kezdték létrehozni. Füstös konyhákat alkottak.
1555-ben 54-en laktak a településen. 1728-ban harmincegy család lakott. A 18. század végén 692 lakost írtak össze és 95 házból állt a falu. Ekkor már volt templomuk, plébániájuk és vendéglőjük is. 1690-től a patakra épülve malom is működött. 1869-ben 1196 fő élt a faluban. 19oo-ban 1398 lakosa volt Felsőszölnöknek, de ez a létszám elvándorlások miatt 1990-re 756 főre csökkent. A lakosság kivándorlása 1904-ben indult el, heten Amerikába hajóztak a jobb megélhetésért. 1905-ben viszont már 83-an, 1906-ban pedig 42-en hagyták el a falut és Magyarországot. Később évi tíz fő alá csökkent a kivándoroltak száma. Évek múlva sokan visszatértek, otthont alapítottak és házat építettek.
Vargha Gábor ügyvéd, a térség országgyűlési képviselője 1921-ben a Szentgotthárdi Általános Takarékpénztár RT-nek kifizető helyét hozta létre Felsőszölnökön. A Vargha Gábor bank ma lakóház, de volt posta is.
Iskola már 1627-ben volt a faluban. Akkor az evangélikusok kezében volt. Egy tanteremben egy iskolamester tanított telente. Az oktatás nyelve szlovén volt. 1874-től tanítottak magyarul. 1925-ben az iskola használhatatlanná vált, ekkor Vargha Gábor épített új iskolát, 1927-től két tanerővel. 1968/69 tanévtől szlovénül tanítottak. 1986-ban bővítették.
1377-ben Felsőszölnöknek volt egy keresztelő kápolnája. Ezt 1700-ban és 1742-ben templommá bővítették. 1601-ben evangélikusoké volt a templom, amit 1717-ben Batthyány család visszavásárolt a katolikusok részére. 1763-ban a templom kőből épített volt. 1898-ban hangzott el először magyar mise. 1938-ban Kühár János átépítette a templomot közadakozásból. Főoltára freskóját Takács István festette.
Az l. Világháborúban 246-an harcoltak és 37-en hősi halált haltak.
1925-től van önálló Tűzoltó Egyletük.
A Felsőszölnök nevéhez fűződik a Hármashatárkő a falú központjától négy kilométerre. Ez Trianon után alakult ki. Magyarország, Ausztria és Szlovénia határa találkozik egy pontban.
A Hármashatárkő 1922-ben lett felállítva.
Meg kell említenem, mint régi szokást a lépvesszővel fogott fenyőrigófogást, a rigászást. Jellegzetes étel volt a másodvetéssel termelt hajdina, amiből kását, málét készítettek. Tejjel, káposztával vagy babbal is főzték, de hurkatöltésre is használták. Ma is sajtolják, ütik a tökmagolajat a malomban, amit ízesítésre használnak.
A falu neves személyei:
Kossits József plébános (1788-1987) lelkész, költő, történész, néprajzkutató. 39 évig élt Felsőszölnökön. Az iskolát róla nevezték el.
Kühár János plébános (1901-1987). 1936-1987 között tevékenykedett Felsőszölnökön. Két könyve jelent meg: Mise a néppel, és A bűnbánat szentsége - szentgyónás.