1993

   Házépítés

Került a csend, csak a tett vívta napra-
nap kezem, lábam újra tüzelését.
Csak a téglák sora emelt magasra.
Vászonra, fára festett kép egy sem: kékjét
felitta a veríték, pirosát a
fal, a tető, aranyát a homok.

Szétszéledtek a jambus ritmusára
lüktető konok sorok,
az áhított varázs, szépség szele,
tűrés marása, lelkem gyógyszere.
Kitörni képtelen vágy és zene
mardosott s nem tudtam tenni ellene.

Került a csend véznán, tollra szegetten.
Egyre fáradtabb, álmatlanabb lettem.