Friss tartalom

csuk.ferenc
csuk.ferenc
csuk.ferenc
csuk.ferenc
csuk.ferenc

Bejelentkezés

Kitüntetettjeink  
Csuk Ferenc, Dr. Gömbös Sándor > 2009.08.25.
Forrás: Polgármesteri Hivatal
Szentgotthárd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a 148/2009. sz. Képviselő-testületi határozata alapján Csuk Ferenc, szentgotthárdi lakos részére több évtizeden át végzett kiemelkedő kulturális és közéleti tevékenysége elismeréseként Szentgotthárd Városért Kitüntetést adományozott.

Augusztus 18-án az Önkormányzati Minisztérium államtitkára, Jauernik István, köztársasági elnöki kitüntetéseket és miniszteri elismeréseket adott át Szent István király és az államalapítás ünnepe alkalmából az Önkormányzati Minisztérium színháztermében. Az önkormányzati miniszter előterjesztésére eredményes szakmai tevékenysége elismeréséül a Magyar Köztársaság Arany Érdemkereszt Polgári Tagozatát kapta dr. Gömbös Sándor, a Gotthárd-Therm Kft. ügyvezető igazgatója.

Szentgotthárd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a 187/2009. sz. Képviselő-testületi határozata alapján Dr. Gömbös Sándor, szentgotthárdi lakos, a Gotthárd-Therm Kft. ügyvezetője számára a szentgotthárdi termálfürdő beruházásának előkészítése, lebonyolítása és a fürdő működtetésének megszervezése során végzett munkájának elismeréseként Szentgotthárd Város Önkormányzata Képviselő-testületének Díszoklevelét adományozta.

Csuk Ferenc 1941-ben született Szentgotthárdon. Az általános iskola befejezése után a győri Szövőipari Technikumban tanult. A középiskola és a keszthelyi katonaság után visszatért szülővárosába, és a Selyemgyárban helyezkedett el. Ez volt az első, egyben az utolsó és egyetlen munkahelye, innen vonult nyugdíjba 2001-ben. A munkafolyamatok szinte minden elemét végigpróbálta, a gyár szinte valamennyi üzemrészében dolgozott, a ranglétrán alulról kezdve egészen a termelésvezető beosztásig jutott.
Már középiskolásként is elsősorban az irodalom és a történelem állt érdeklődése középpontjában. Ebben az időszakban jelent meg nyomtatásban első verse. A győri vár bevétele és visszavétele címmel kiírt pályázaton munkájával II. helyezést ért el. Tizenkilenc évesen írta első regényét, ezt követték a novellák és a versek. A textilszakszervezet lapja, a Textilmunkás rendszeresen közölte írásait.
1998-tól tagja volt a művelődési ház irodalmi klubjának. Ötlete alapján született meg a Kötődés című kötet, az ő verse volt a címadó vers. Két önálló kötete jelent meg, mindkettőt saját maga finanszírozta. 2001-ben jelent meg a Botorkáló remény című verseskötete, mely az utolsó 15 év munkáiból készült válogatás. 2004-ben jelent meg A gát című kisregénye a Bár-könyvek sorozataként.
A regény folytatását Se részvét, se gyűlölet címmel 2005 októberében fejezte be.
Az irodalom mellett festményeiről is ismerik a városban. Huszonhét évesen autodidakta módon kezdett festeni. Sokáig csak arcképeket, portrékat festett, majd családja kezdeményezésére fordult a tájábrázolás felé. Önállóan csak Szentgotthárdon és Alsószölnökön láthatták műveit, de társaival együtt több csoportos kiállításon szerepelt a kistérségben. Az alsószölnöki templom részére ajándékként festett egy nagyméretű képet, a Vörösmarty Gimnáziumnak ajándékozta Szabó Miklós szentgotthárdi születésű Kossuth-díjas karnagyról készült festményét. Képeinek várostörténeti jelentősége is van, szívesen kutatja a város művészeti emlékeit, érdeme a hitelesség és az őszinteség.
Újabban helytörténeti kutatásokkal is foglalkozik. Szentgotthárdon eddig hiába kerestünk, nem találtunk 1848-49-es adatokat, emlékeket, a Szentgotthárd történetét bemutató monográfiából is hiányzik az 1828 és 1857 közötti időszak. Ám Csuk Ferenc ebbe nem nyugodott bele, ezért a szombathelyi levéltárban kutakodott a forradalommal és a szabadságharccal kapcsolatba hozható történések, események, személyek után. Fáradozását siker koronázta. Seregnyi - Szentgotthárdról és környékéről - bevonuló fiatalember nevét kutatta föl, többük sorsának alakulásáról is talált adatokat.
Lelkes aktivistája a Pro Natura St. Gotthard Civil Összefogásnak (PRONAS), mely 2006 novemberétől tevékenykedik a környezetvédelem terén: rendszeresen szerveznek különféle akciókat a Szentgotthárdot és térségét érő, illetve fenyegető káros környezeti hatások ellen. Elsődleges feladatuknak tekintik a város határába, de osztrák területen tervezett hulladékégető felépítésének megakadályozását.
Csuk Ferenc több évtizeden át végzett kiemelkedő kulturális és közéleti tevékenységével jelentős mértékben hozzájárult Szentgotthárd Város életének fejlődéséhez.

Dr. Gömbös Sándor 1939-ben született Újpesten. Általános iskolai tanulmányait az Őrségben, Nagyrákoson és Bajánsenyén végezte, ahonnan családja származik. Az általános iskola befejezése után a II. Rákóczi Ferenc katonai iskolába felvételizett. A felvételin megfelelt, de neve és származása miatt elutasították. 1956 szeptemberében felvették a Margitszigeti Nagyszállóba vendéglátó ipari tanulónak.
Szakmai pályafutásának állomásai:
1958-ban szakma ifjú mestere aranyjelvényt nyert, majd A szakma ifjú mestere országos verseny győztese lett, és vizsga nélkül, az iskola befejezésénél fél évvel korábban kitűnő minősítésű szakmunkás bizonyítványt kapott.
1959-ben kinevezték a Margitszigeti Nagyszállóban üzletvezetőnek, azt követően az újjáépülő Royal Nagyszálloda nyitását szervező vezető lett.
1961-től a HungarHotels vezérigazgatóság üzemeltető és protokoll részlegén dolgozott, és közben megbízott igazgatója lett a kecskeméti Aranyhomok Szállodának, mely a háború utáni első újonnan épülő szálloda volt.
1964-ben újjáélesztette a Bugac-pusztai Idegenforgalmi Központot.
Munka mellett végezte el a Vendéglátó és Szállodás Akadémiát, majd a szegedi egyetem állam- és jogtudományi karán doktorált.
1970-ben áthelyezték Szombathelyre, ahol közreműködött az ország első vidéki négycsillagos szállodája, a Hotel Claudius felépítésében, és megnyitásában.
1971-ben miniszteri megbízottként a nyíregyházi Szabolcs Hotel nyitását, majd ezt követően a büki gyógyfürdő fejlesztéseit irányította, közreműködött a Szapáry-kastély felújításában.
1977-ben a Bük Szálloda és a büki camping megnyitását vezette.
Szakmai tudását azzal is elismerték, hogy Magyarországot képviselte a Frankfurti Szakácsolimpián.
1983-ban Magyarország első svéd beruházásban épülő szállodáját szervezte, a bükfürdői svéd Thermal Hotelt.
1984-ben miniszteri megbízásból Sopronban, az osztrák beruházásban épülő Hotel Sopron nyitását irányította.
1984 végén miniszteri utasításra áthelyezték a budapesti Hiltonba, ahol feladatául szabták a kiemelt objektum építését, illetve magas szintű szakmai megszervezését. A Hiltonban felajánlották a cég vezérigazgatói állását, ezt azonban visszautasította.
1985-ben Tihanyba helyezték, ahol a tönkrement HungarHotels szállodát, kempinget, és motelt kellett volna újjáépíteni. Miután a szükséges tőke nem állt rendelkezésre, az ő ötlete alapján nyugati működő tőkét vontak be, és megalapították Magyarország első dán-osztrák-magyar részvénytársaságát. Ezzel szakmapolitikai történelmet írt.
1986-ban elnök-vezérigazgatóvá nevezték ki a tulajdonosok. Ilyen minőségben szervezte meg az 1500 ágyas Club Tihany üdülőfalu építését és nyitását, melynek 1996-ig volt a vezérigazgatója.
A szentgotthárdi termálfürdő előkészítésének kezdetétől a mai napig a projekt motorja, irányítója, az objektum ügyvezető igazgatója. A mediterrán fürdőt az elmúlt két évet követően Nyugat-Magyarország és Ausztria legismertebb fürdői közt emlegetik.
2008-ban a fürdő objektum építőipari nívódíjat kapott.