1989

    Salvador Dali

A képlékeny óra tepsibe kerül, rásül az idő.
A nagy önfertőző imádja
a vágykeltő mellényt s míg csípő-
húsát toloncolja orgiára
a kutya a tenger árnyékába vizel.

Vén álom-csapda, örök-fekve miben hiszel?
lebontják rólad spanyol húsod
s fehér csonthárfád feszítheted
kísértet-szélnek, míg meg nem unod.

Dali!
fütyülj rá, ha a halál lefejezett
ez is csak Kép, ördöngös – angyali.

Weöres Sándor

Hej csiri-csiribi
piros lábú rigó
verslábat nyergelő
piros lábú rigó
ne bujj el, jöjj elő
piros lábú rigó.

Zenék parnasszusán
cinegék kék hegyén
kattog kökény-vonat
cinegék kék hegyén
elrejtem arcodat
cinegék kék hegyén
örök az alkonyat

Ma két óriást az öröklét befogadott.
       1989 január 23