1972

Mert első volt...

Mint nova csillag fényes szőkesége
felizzó, majd halványló vagy nekem
rügybontó mosolyból érlelt
első kamaszos zsánerem.
Kéklángú szemed örök velemléte,
s a kínáltan is érintetlen ajkad
értetlen félszegségbe fulladt,
s megdermedt minden pillanat.
Világszakasztó fájdalom egébe
milliárd csillag pisló fényjele
szétszórta égető neved;
Meghalok !
Nem haltam bele.
Azóta újabb lányok szendesége
ma nem vágyom, hogy lássalak.
Más vagy, érzem.
Egy maradt régi, a szerelem,
mert első volt,
s nem fakult azóta sem.