Friss tartalom

csuk.ferenc
csuk.ferenc
csuk.ferenc
csuk.ferenc
csuk.ferenc

Bejelentkezés

VÁROSTÖRTÉNET HÁZRÓL HÁZRA 2018. 04. 27. 11:30
MEGOSZTOM

Széll Kálmánt és Varga Gábort idézi készülő könyvével a honismereti kör

Ismét könyvet ír Csuk Ferenc, aki évtizedeket szánt Szentgotthárd helyismereti forrásmunkáinak megírására és arra, hogy saját lírai és prózai művein keresztül a várost az irodalomba bevonja.
Évforduló
Két nagy egyénisége volt Szentgotthárdnak, akiknek köszönhetően a település fejlődése lendületet kapott, mindkettőjüknek évfordulója van idén: Széll Kálmán politikus, miniszterelnök születésének 175., Varga Gábor ügyvéd, országgyűlési képviselő, a bank elnöke, városbíró halálának 70. jubileuma. Míg az előbbi nagy formátumú közéleti személyiségről – aki a közeli Rátót községben lakott – sok információ található, az utóbbiról nagyon kevés. A helyi honismereti klubban elhatározták, hogy a kettős évfordulót egy könyv kiadásával ünneplik meg.

Írók
Alig jelent meg a Kincseket rejtő közösség című kötet az idén 50 éves Nyugdíjas Egyesületről, már emez is készül, és ebben a kutatómunkában is szerepet vállal a 77 éves Csuk Ferenc, és természetesen a könyv megírásában is. A bevezetőt és Varga Gábor életrajzát Katona Bea írja meg, Széll Kálmán történetét Talabér Lászlóné Ica foglalja össze, azzal pedig Csuk Ferenc foglalkozik, hogy milyen volt a város, amikor a 19. század végén idejöttek, és milyen lett a tevékenységük eredményeként.

– Szentgotthárd jelentős épületei 1893 és 1902 között épültek. A városfejlesztést Széll Kálmán és Varga Gábor indították el: akkor létesült az óragyár, a dohánygyár, a selyem- és a kaszagyár. Ebben az időszakban valósággal meglódult a város fejlődése. Addig Szentgotthárd lakossága évszázadonként száz fővel gyarapodott, onnantól – ahogy lettek gyárak, középiskola – évtizedenként csaknem ötszáz fővel – tudjuk meg Csuk Ferenctől, aki a 60-as évek óta foglalkozik helytörténettel, a nyugdíjas éveit pedig könyvek létrehozásával tölti. Bejárva a könyvtárba, kezdeményezte a honismereti kör létrehozását jó évtizeddel ezelőtt, aztán a kör meg is alakult, így ma már nem egyedül kutat, hanem többen is dolgoznak az anyaggyűjtésen.

– Talabér Lászlónéval együtt jártunk el a Berzsenyi Dániel Könyvtárba és a Vas Megyei Levéltárba Szombathelyre. A levéltárban találhatók azok a jegyzőkönyvek, amiken végigmegyünk, és kiszedegetjük az adalékokat Szentgotthárd történetéhez, egyebek között azt, hogy Varga Gábornak, aki akkor a város legtekintélyesebb embere volt, milyen érdemei voltak.

https://www.vaol.hu/wp-content/uploads/2018/04/Feribacsisztg0425UT301-76...
Csuk Ferenc munkásságát megbecsülik: Szentgotthárd városért, Kultúráért kitüntetést kapott, a város díszpolgára lett. Fiatal kora óta hobbija a festészet Fotó: Unger Tamás

Múlt
Feri bácsi a 60-as évek elején úgy gondolta, hogy mivel Szentgotthárdról nincs összegyűjtve semmi, végignézi az irodalmi és képzőművészeti lexikonokat, hogy kigyűjtse belőlük azokat a híres embereket, akik valamilyen módon a városhoz kapcsolódnak. Ezzel kezdte, és a rendszerváltásig gyűjtötte az anyagokat. Úgy fogalmaz: „kidolgozta a város történetét házról házra”. Aztán mindent feltett a honlapjára, és lehetővé tette, hogy használják. A 2013-as Szentgotthárd könyvbe is került az általa írt szövegekből.

Lírai és prózai műveinek kiadása akkor kezdődött, amikor 2001-ben eljött a selyemgyárból, ahol 42 évig dolgozott. Az akkori vezető, Alessandro Pagnini arra kérte, tanítsa be az utódját. Azt felelte, rendben, de támogassa a könyve megjelenését. Így tudta kiadni az első verseskötetét A botorkáló remény címmel. A szép lírai önéletrajzban a saját rajzai az illusztrációk. Pagnini kifizette a nyomdaköltséget.
– Már a 70-es években elkezdtem írni egy regényt, aminek elkészült az első fele, aztán hagytam, mígnem 2004-ben megjelent a Savaria University Pressnél A gát címmel. A helyszínek Szentgotthárd (a Béka-tó, a Liget), Rábagyarmat, Alsószölnök. Olyan cselekmények vannak benne, amelyek valóban megtörténtek, csak nem akkor. A regény a II. világháború alatt játszódik, egyes témákat később tanulmányban is kidolgoztam, például azt, hogy géppuskázták repülőről a várost. A második kisregényem, a Se részvét, se gyűlölet 2006-os, a II. világháborútól az 1956-os forradalomig megy, fikciós a szövete, de ezek az események is megtörténtek nálunk. Tartottam attól, hogy magukra ismernek egyesek, ezért igyekeztem, hogy ne legyenek azonosítható személyek, mégis többen felismerni vélik a szereplőket. Ezek a könyvek 400-400 példányban gyorsan elfogytak. A második verseskötetem, az Álmok vermeiben – A női szépség című könyv 2016-os, a neves helyi művész, Gyécsek József illusztrálta.
Feri bácsinak a Szentgotthárdi csata című kiseposza bekerült a város azonos című könyvébe, de önállóan is kiadták 300 példányban, gimnazisták rajzaival. Huszár Gábor polgármester 100 példányban díszkötésben rendelte meg reprezentatív célokra, ezt a változatot híres festmények reprodukcióival jelentették meg.