Jelenlegi hely
Szentgotthárd országgyűlési képviselői
1848-tól 1939-ig volt önálló választási kerület Szentgotthárd
1848 Szabadfy Sándor ügyvéd
Szombathely 1822 - 1868 március 28 Szombathely
Középiskoláit Szombathelyen és Veszprémben végezte. Jogot tanult, ügyvéd lett, majd Szombathelyen belső tanácsos. Belépett a Radical pártba. 1848-ban Szentgotthárd országgyűlési képviselőjévé választották. A szabadságharc elbukása után lefogták. Mindvégig kitartott Kossuth Lajos mellett. Büntetésként 1850-ben állásvesztéssel súlytották. Visszatért Szentgotthárdra ügyvédnek. 1861-ben nem, de 1865-ben újra országgyűlési képviselőnek választották. Mandátumát nem tudta kitölteni, mert 1868-ban 46 évesen elhunyt. Szombathelyen a szent-mártoni temetőben nyugszik.
1861 - 1865 Szalay Sándor szolgabíró
1865 - 1868 Szabadfy Sándor ügyvéd
1869 - 1881 Széll Kálmán
Életrajza a híres Szentgotthárdiak között található.
1881 -1884 Helffy Ignác (Helfer)
1830 március 15 Szamosújvár - 1897 október 11 Budapest.
Politológus, újságíró. A Kerepesi temetőben nyugszik.
Nagykérolyban és Pápán végezte elemi iskoláit. Pesti egyetem bölcsésztudományi karán tanult 1848-ig, a forradalom kitöréséig. Részt vett a március 15.-i eseményekben, majd Délvidéken honvédként harcolt. 1850-ben Pestre internálták. 1852-ben Bécsben, 1854-ben Padovában élt, ahol a tanulmányait befejezte és bölcsészdoktor lett. Montanában tanított 1855 és 1859 között. 1859-ben Milánóban nyomdát alapított. Ott szerkesztette a Magyar Magyar című folyóiratot. Kapcsolatot tartott Kossuth Lajossal. 1881 - 1884 és 1887 - 1892 között Szentgotthárd országgyűlési képviselője volt. Cikkeket, elbeszéléseket, költeményeket írt. Jókait, Petőfit, Eötvös Józsefet fordította olasz nyelvre.
1884 - 1887 Fackh Károly
1834 Buda - 1898 november 7 Buda
Apja Fackh József honvéd tábornok volt, a szabadságharcban hősi halált halt. Anyja Poeltenberg Amália, Poeltenberg Ernő aradi vértanú húga volt.
Budán tanult, majd Bécsújhelyen Katonai Akadémiát végzett 1853-ban. 1859-ben Szárd - francia - osztrák háborúban az észak-itáliai osztrák haderő főparancsnoka lett. Kapitányi rangra emelték. Később a Déli Vasútnál kezdett dolgozni. 1867-ben a vasúti és hajózási felügyelethez került. 1869-ben a Magyar Vasút társaság vezérigazgatója lett 1889-ig. Onnan Baross Gábor miniszter tanácsosaként tevékenykedett. 1884-ben Helfy Ignácot legyőzve Szentgotthárd országgyűlési képviselőjévé lett a Szabadelvű Párt színeiben. 1887-től négy évig Lendva képviselőjévé választották. Alapítója volt a Munkás Otthon Házépítő Szövetkezetnek 1896-tól. Részben Rákosliget alapítója volt. Gyanafalva díszpolgárává választották. A francia becsületrend lovagja, a porosz katonarend tulajdonosa, a lll. oszt. Vaskoronarend tulajdonosa, és a katonai érdemkereszt tulajdonosa volt egyéb kitüntetései mellett.
A budai katonai temetőben nyugszik.
1887 - 1892 Helfy Ignác
Helfy lemondása után Udvardy Gyula.
Vas - Zalamegye Első Takarékpénztár nyugalmazott vezérigazgatója, országyűlési képviselő. 1904 március 24-én életének 64. évében elhunyt.
1892 - 1916 Széll Kálmán
1916 - 1920 Roszner Ervin báró (volt miniszter)
1852 december 19. (31?) Varsány - 1928 október 2. Telekes.
Politikus, egyházi szakíró.
Jogi tanulmányait a bécsi egyetemen, az egri jogi akadémián, és a Budapesti Tudományegyetemen végezte. 1876-ban diplomázott. 1876 - 1887 között egyházjogi tanár. 1878-tól már egyetemi magántanár. 1880-tól nyílvános rendes tanár. 1887 után Hont, majd Máramaros vármegye főispánja. 1903 és 1905 között Fiume kormányzója volt. 1904-ben kinevezték valóságos belső tanácsossá. Tisza István kinevezte a király személye körüli miniszternek. Szentgotthárd országgyűlési képviselője volt 1916 és 1920 között.
Művei: Régi magyar házassági jog, Néhány szó "Régi magyar házassági jog című munkám védelméül.
1920 - 1922 Bleyer Jakab
1874 január 25. Dunacséb - 1933 december 15. Budapest.
Politikus, irodalomtörténész.
1897-ben bölcsészdoktori és magyar-német szakos tanári oklevelet szerzett. Budapesten és Sopronban tanított. 1905-től a budapesti egyetemen a német nyelvészet, és a német irodalom története című tárgykör magántanára lett. 1908 - 11 között a kolozsvári egyetemen tanított. 1919 - 1920-ban a nemzeti kisebbség tárca nélküli miniszter volt. 1921-től haláláig a budapesti egyetemen tanított. 1920 és 1922 között Szentgotthárd országgyűlési képviselője volt.
Több művet írt a hazai németségről és a magyar vonatkozású történetekről.
1922 - 1935 Vargha Gábor dr.
Életrajza a híres szentgotthárdiak között van.
1935 - 1939 Takács Tolvay József gróf
1876 október 26. Celldömölk - 1945 január. Budapest.
Altábornagy, az Országos Frontharcos Szövetség elnöke.
1894-ben végzett a Ludovika Akadémián. 1899 - 1901 között elvégezte a bécsi Hadiiskolát. 1904 - 1909 között József főherceg fia, József Ferenc főherceg nevelője. Az l. Világháborúban a szerb és orosz frontokon harcolt. 1929-ben nyugdíjazták. 1935 - 39 között Szentgotthárd országgyűlési képviselője volt. Budapest bombázásakor vesztette életét. A Farkasréti temetőben nyugszik.
1939-ben a szentgotthárdi választókerület beolvadt a körmendibe.
* * *
Szentgotthárdi születésű Bana Tibor a Jobbik párt országgyűlési képviselője.
Született 1985. 12. 01. Körmend.
2004-ben Szombathelyen érettségizett a Nagy Lajos Gimnáziumban.
2009-ben politológus-közgazdász szakon diplomázott a Budapesti Corvinus Egyetemen.
2010-ben és 2014-ben országgyűlési képviselővé választották. 2014-tól a Jobbik párt frakcióigazgatójaként az Európai Ügyek Bizottságának elnöke.
Szakonyfaluban született Rogán Antal a Fidesz Polgári Párt országgyűlési képviselője, aki Szentgotthárdon a Vörösmarty Mihály gimnáziumba járt és érettségizett.