Szentgotthárd kialakuló központját először a ciszter épületek határozták meg a Rábától a Kossuth Lajos utcáig. A központ a bővüléssel magába foglalta a mai Széll Kálmán teret, a Rába jobb partján húzódó József Attila utcát, egészen a Széchenyi utcáig, amellyel a Deák Ferenc utcát nagyjából párhuzamosan építették ki az 1870-es években.
A Széll Kálmán teret lezáró gimnáziumi épület a Rába-híd jobb oldalán épült, a bal parttól kezdődik az egykori Nagyfalvai, ma Hunyadi utca, amely a temető mellett halad az osztrák határig. A Szentgotthárdra telepedő ciszterciták fahidat építettek a folyóra, mert a megművelésre kapott területeik egy része a Rába bal partján terült el. A majorokat úgy hozták létre, hogy azokat a szerzetesek és a laikus testvérek egy nap alatt lóval vagy fogattal naponta megjárhassák. Estére vissza kellett térni a kolostorba.
A Rába bal partjáról érkezők a folyó felett lévő fahídon átkelve a jobb part mellett húzódó utcában haladhattak Felsőszölnök és Muraszombat felé. Hosszú utca nevet kapta a hídtól dél felé, amíg a Körmendi (Kossuth) utca folytatásában a Széchenyi utcával összeértek. Desits Gyulának, a község közjegyzőjének, jótevőjének halála után hálából a városiasodó község róla nevezte el az utcát. 1945 után József Attila nevére változtatták.
A területét kinövő Szentgotthárdnak Vajda Ödön apát (1891-1911) átengedte az Akasztódomb és a Kossuth Lajos valamint a Széchenyi utca között elterülő, addig mezőgazdasági művelés alatt álló földet. Cserna Károly festő rajzán 1879-ben megörökített táj még aratás utáni hangulatot ábrázolt. 1922-ben a dombról készült fotók új házakat, kialakult utcákat rögzítettek.
A mai Kossuth Lajos utca, egykor Körmendi utca, a kolostorkert déli határát jelölte. Ennek nyomvonalait megtaláljuk az 1600-as években készült térképeken és a szentgotthárdi csata idejében készült metszeteken.
Kossuth Lajos utca - a kettős körforgalomtól a kethelyi patakhídig terjed. Előzőleg Körmendi utca néven volt ismert. József Attila utca - A Rába partján a Rába-hídtól kezdődik és a Széchenyi utcáig húzódik. Kezdetben Hosszú utca, majd Desits Gyula utca volt. Deák Ferenc utca - 1945 után Sztálin, azt követően Népköztársaság utca volt. Dózsa György utca - Békefi Reming utca volt. A Honvéd utca folytatása a patakig.