Jelenlegi hely
A területét kinövő Szentgotthárdnak Vajda Ödön apát (1891-1911) átengedte az Akasztódomb és a Kossuth Lajos valamint a Széchenyi utca között elterülő, addig mezőgazdasági művelés alatt álló földet. Cserna Károly festő rajzán 1879-ben megörökített táj még aratás utáni hangulatot ábrázolt. 1922-ben a dombról készült fotók új házakat, kialakult utcákat rögzítettek.
A Korona szálló és étteremmel szemben az Apátistvánfalvára vezető mezei kocsiutat megszélesítve nyitották meg Zsidahegyet is érintve. Új neve Árpád utca lett az Akasztódombig. A Kossuth utcával majdnem párhuzamosan kijelölték az Arany János-, Honvéd és (Békefi Reming) ma Dózsa György utcákat. Az új terület közepén a Szedreskert helyére fákkal sűrűn beültetett Ligetet hagytak zöld területként pihenés céljára. Hálából később Vajda Ödön nevét kapta a park. A Liget felső részén nyílt a Vörösmarty-, majd folytatásában a Petőfi Sándor utca egészen a Zsida-patakig. Az Akasztódomb alatt kialakított Bethlen-, középen a Rózsa utca a Zsida faluba vezető útig terjedt, de beiktatták a Vass József (ma Táncics
Mihály) utcát a Tompa Mihály utcától a Zsida-patakig. Ezt a nagy területet kimérték házhelyeknek és az építkezések elősegítésére kis kamatú kölcsönt biztosítottak.
Az árnyas Ligetben teniszpálya kapott helyet, amelyen Asbóth József Európa teniszbajnoka többször bemutatót tartott. 1945-ben a község területén a harcokban elhunyt szovjet katonáknak emlékművet állított a község, Az emlékmű alá temették a halottakat, de később, amikor a temetőben elkészültek a sírhelyek, átvitték a koporsókat a környéken elhunyt többi halott közé. A Vajda Ödön téren maradt emlékoszlopot koszorúzta a község a társadalmi ünnepek alkalmával egészen a rendszerváltásig, amikor a sírkőoszlopot is áthelyezték a temetőbe. A teret körbefogták a kereskedők, iparosok házai, üzletei: mészáros, kályhakészítő, asztalos, pék, lakatos, gyógyszerész, műköves dolgozott, de tisztviselők is laktak a környéken.
Az Arany János-, és az Árpád utca sarkán álló L alakú épület a Hangya Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet bérházának épült. A háború alatt német, s őket váltva szovjet katonák lakták ideiglenesen. Harci járműveiket a Liget fáinak lombja takarta. Eklektikus stílusban épült szép ház. A tér sarkán, (Arany J. utca 3.) lévő, nagy udvarral rendelkező épület Gondozási Központ. Eredetileg a Szentgotthárd Takarékpénztár RT. igazgatói lakásának készült 1906-ban. Hamarosan pénzügyőrségi laktanya lett belőle. 1945 után bölcsőde, később Idősek Otthona kapott benne helyet. A Liget keleti oldalának házait lebontották, helyükre négyemeletes lakótömbök épültek végig az Árpád utcában, a Kossuth utcától a Rózsa utcáig. 2010-ben a Ligetet, most már Szabadság teret átépítették, öreg fái zömét kivágták, játszótér lett. Az északi oldalon 1958-ban épült fel az Arany János Általános Iskola. Terveit Vajda László készítette. Parkjában a névadójáról készült mellszobor Gömbös László alkotása.
A Szabadság térről kiindulva nyugatra a Honvéd utca és a Petőfi Sándor utca között terjeszkedik a lll.Béla Szakmunkásképző iskola. Helyén korábban az 1928/29-ben épült vámőrségi épület állt, amely később katonai laktanya volt. A háborút követően 1954-60 között diákotthon volt, utána az általános iskola alsó tagozata kapott benne helyet. Ezt lebontva, új épülettel vált ipari iskolává, amit később tovább bővítettek.
A Petőfi utca és Tompa Mihály utcák sarkán állt a csendőrségi laktanya. Eredetileg Vargha Gábor lakóháza volt, 1926-ban vásárolta meg a csendőrség. Udvarán teniszpálya működött.
Ma díszes homlokzatával e családi ház dísze az utcának. A Zsidára vezető utca elején áll Vargha Gábor és felesége által állíttatott Lourdesi Szűz szobra, Gyermekük emlékére 1909-ben készült. Zsida felé tovább menve a kertben áll az Erzsébet villa emeletes épülete.
Az Akasztódomb nevét akkor kapta, amikor Szentgotthárdon járásbíróság volt, halálos ítéleteket hoztak, ezeket a dombon hajtották végre. Temetni a város szélére lehetett őket. A Törpevízmű bevezetésekor a Kossuth Lajos utca elején árokásáskor több eltemetett ember maradványai kerültek elő.
Az Akasztódomb alján húzódó Rózsa utca 23-as számú házában lakott az evangélikus templom lelkésze és építője Czipott Géza. Előtte a 21-es számúban született Hodászi Ede, a gimnázium egykori neves igazgatója. A családi ház helyén ma lakótömb áll. Az utca közepén a dombra felvezető Szent Erzsébet utca a zsidó temetőig ér. A község fejlődésének jelentős befolyásolói voltak az izraeliták, akiket 1944-ben Auschwitzba deportáltak és csak páran nem lettek áldozatok. A temető évtizedekig elhanyagolt állapotban volt, sírköveinek egy részét ellopták. 2019-ben új kerítést kapott és a sírköveket is felállították.
Az Apátistvánfalva felé vezető utcától nyugatra eső terület végén két téglagyár is működött. A korábbi a Mayer-féle gyár a patak szélén állt, a bányagödre vízzel megtelt és évtizedekig a község lakóinak egy része a keletkezett Bákatót használta strandolásra. Mára már betemették. A Rábatótfalu felé vezető országút baloldalán állt a Pacher.féle téglagyár. Rendszerváltáskor eladták külföldi tulajdonosnak, aki nem beindította, hanem lebontotta a gyárat.
A Mayer-féle téglagyár bányagödrei helyén nagy lápos terület keletkezett a Vörösmarty utcáig. A Békató és a lápos terület között volt a község szeméttelepe, közötte vezetett a kiépítetlen Bethlen utca. A Széchenyi utca felőli oldalán állt a rövid ideig működő szalaggyár. Leállása után a selyemgyár dolgozóinak lakásokat építettek benne, Vele szemben lévő emeletes épület szintén a selyemgyár tulajdonaként nyújtott otthont a dolgozóknak és vezetőknek. A Széchenyi utcára nézve a sarkon állt a Ferenczy -villa, mára megváltozott a kinézete az átépítések miatt. Mellette állt a községi tisztviselők részére épített eklektikus épület, amely tatarozása után mára már jellegtelenné vált. E házban lakott Szabó Ferenc tanító és családja, akinek Miklós fia Szentgotthárd első Kossuth-díjjal kitüntetett szülötte lett. A Széchenyi utca nyugati oldala beépítetlen volt és a téli szánkózáshoz biztosított közkedvelt területet. 1956 után a domboldalt beépítették, megszűnt a gyerekek téli sportolásának lehetősége.
A Bethlen utca 1956 után kezdett kiépülni a környékről betelepülőkkel. Vend utcának is nevezik. Az építkezések előtt az utca részben új nyomvonalat kapott. Kiegyenesítve az Ónody-villa elé került, ezáltal a Rózsa Ferenc utca vonalát folytatja. A mai Makk-hetes vendéglő a Geller-kocsma volt. Udvarán tekepálya üzemelt és istállók az utazó vendégek állatainak pihentetésére. A lápos területet feltöltötték, főleg garázsokat építettek rajta.
A Vörösmarty Mihály utca lakóinak többsége igényes külsejű házakat épített. Sokoray Elek 1915-ben Szentgotthárd vezető jegyzője volt, lakóháza szecessziós stílusú. A 4-es számú házban lakott Falubíró Miklós későbbi ciszterci pap, aki megírta az apátság történetének 1500-1700 közötti időszakát. A 6-os számú épületben élt Ruzsonyi Béla, aki a gimnázium tanára volt közel harminc évig. Két verseskötetet is kiadott. A 10-es számú ház építője Ipoly Henrik gimnáziumi tanár volt. Lánya Ipoly Szilvia is a középiskolában tanított.
Az utca végén lévő terület marhavásártér volt, amely az 1950-es években megszűnt.