Bejelentkezés

gyárak története

Szentgotthárdi gyárak, üzemek története
 

A gyár alapítója, Wieser József (1853-1918) iparos kereskedő családban született Bécsben. Apja (Wieser Leopold) kapta a bárói címet, a mondsee-i kaszagyári termékeivel 1883-ban az amszterdami világkiállításon aranydíjat nyert. Báró Wieser József mérnök Magyarországra a kormány meghívására érkezett, 1901-ben Budapesten találkozott Széll Kálmánnal. Tárgyalásaik eredménye lett a Kaszagyár szentgotthárdi alapítása. Az itteni működéséhez a kedvező feltételek adottak voltak: vasútvonal, malom, olcsó munkaerő és piac kínálkozott a kaszagyártás számára.

A Hunyadi út előkertes házainak sorában középen áll az óragyár. Részvénytársaságként alakult meg. 1896. január 20-án 500 koronás részvényeket bocsátottak ki, majd a Szombathelyi Törvényszéken mint cégbíróságon, bejegyezték az Első Magyar Óragyár Rt. Szentgotthárd elnevezésű üzemet, hétszázezer korona tőkével. Egy svájci óragyár teljes felszerelését vették meg 250 ezer frank becsértékben július elsején. Az üzem felállításával megbízták Aeby Alfred és Bellenot Arthur svájci gyárosokat, gyárvezető lett Aeby Alfred és Schlesinger Rafael.

A dohánytermesztésnek a környéken évszázados hagyományai voltak. Már az 1700-as évekből vannak feljegyzések, amelyek igazolják, hogy Szentgotthárd környékén jelentős mennyiségű dohányt termesztettek. 1781-ben Háromházán (ma Magyarlak része) özv. Tóth Kata jobbágy nyolc mázsát, 1789-ben Nagy-Gyarmaton Tóth Mihály és testvére József négy mázsát, 1790-ben Csörötneken Sándor József másfél mázsát, Magyarlakon Mezei Józsefné három mázsát termelt. A szentgotthárdi járás 17 községében összesen 1070 mázsát termesztettek.

A gyár 1922. december 29-én alakult 28 részvényessel, 18 millió korona alaptőkével. Rudolf Mayer bécsi lakos gépekkel, Franz Thill és Neffe 2 millió koronával, Vitéz Ferenczy (Friedrich) Ferenc szentgotthárdi lakos pedig telekkel járult hozzá. 1923. május 14-én indult el a termelés, kezdetben a Szolderits-féle Nagykolompos vendéglő egyes helyiségeit bérelték az üzemeltetéshez.

Az 1800-as évek végére az országban jelen volt a textilipar, de selyemszövőgyár még nem épült. Pozsony, Győr, Magyaróvár, Komárom és Szentgotthárd versenyzett a selyemgyár megvalósításáért, ami Széll Kálmán segítségével sikerült. 1899. október 28-án jegyezték be a gyárat az olasz Bujatti testvérek: Bujatti Herman, Ferenc György és Tódor, akik Bécsben éltek.