Jelenlegi hely
A gyár 1922. december 29-én alakult 28 részvényessel, 18 millió korona alaptőkével. Rudolf Mayer bécsi lakos gépekkel, Franz Thill és Neffe 2 millió koronával, Vitéz Ferenczy (Friedrich) Ferenc szentgotthárdi lakos pedig telekkel járult hozzá. 1923. május 14-én indult el a termelés, kezdetben a Szolderits-féle Nagykolompos vendéglő egyes helyiségeit bérelték az üzemeltetéshez.
A Ferenczy által bevitt telken a Széchenyi utca Bethlen utcai oldalán kezdődött az építkezés gyors ütemben 1923 szeptemberében, 1924 májusában beindult a termelés az új üzemben. Az építkezések miatt alaptőkét emeltek. 97,5 millió korona és 83 milliós tartalék tőke állt rendelkezésre.
Az épület 40 méter hosszú és 10 méter széles volt. 18 szalagszövőszék, gombolyító, orsózó és felvetőgépek álltak rendelkezésre. Külön gépházban 14-16 lóerős szívógázmotort szereltek be, és a gyár saját világítását szolgáló elektromos áramfejlesztőt is létrehozott. A cég mindennemű selyem-, műselyem-, és félselyem szalagot gyártott.
A termelés veszteséggel indult, ezért a részvénytársaság fizetési zavarokkal küzdött rendeléshiány miatt. Fuisz Péter rábagyarmati lakost beléptették az igazgatóságba, és rábeszélték, hogy az Amerikában munkával gyűjtött 79 millió koronáját részvényekbe fektesse, és 2000 dollárt is kölcsön kértek tőle. Fuisz Péternek azonban nem volt tapasztalata az üzem dolgaihoz. A gyár tönkrement a megrendelések hiánya miatt, az igazgatóság 1926-ban lemondott, a felelősséget igyekeztek Fuisz Péterre hárítani.
Az 1927. július 18-án tartott közgyűlésen kimondták a felszámolást. A Szentgotthárdi Magyar Királyi Járásbíróság a Szentgotthárdi Általános Takarékpénztár javára árverésre bocsátotta az üzem berendezéseit 47 ezer pengőre becsült értékben. 12 szalagszövőgépet megvásárolt a Szombathelyen megalakult Dunántúli Szalaggyár. A Szombathelyi Királyi Törvényszék 1929-ben bejegyezte a részvénytársaság megszűnését.
A gyár épületét a Selyemgyár vette meg, és átalakította munkáslakásokká. A Selyemgyár felszámolása után rendszerváltáskor a lakók megvásárolták a lakásokat.
Források
Vasvármegye 1924. április 20. 6. o.
Kiss Mária: Gazdasági - társadalmi és politikai viszonyok 1918 és 1945 között. Szentgotthárd monográfia 248-49. o.
Központi Értesítő 1924. 9. sz. 315. o.;1929. 5. szám 88. o.
Budapesti Közlöny 1927. 07. 05. 5. o.;1927. 07. 10. 9. o.
Textil 1928. 05. 01. 23. o.