Máriaújfalu kialakulása

Máriaújfalu 1935-ben jött létre Rábakisfalud és Talapatka egyesítésével.
Kisfalud
Szentgotthárdról indulva Rábakethely után jobbra kanyarodva terül el a nagyrészt egyutcás Máriaújfalu első része: Kisfalud. Évszázadok folyamán magyar, német, szlovén nyelven is a "kis/kicsi falu" elnevezést használták a településre. 1907-től lett Rábakisfalud a neve. Első említése egy birtokeladás révén merült fel 1227-ben. Csánki birtokaként említették 1424-ben. A ciszteri apátság részeként 1526 után jegyezték, de osztozott rajta Thurzó Erzsébet és Szécsi Margit is. 1622-ben meghódoltak a palotai Ali agának, de előtte a törökök a falut felégették és 65 embert elvittek, hármat pedig megöltek. 1640-ben Ahmed Hodzsa Aga ispahi lett a török földesúr, akinek az egytelkes, jobbágy nélküli nemesek is adóztak.
1787-ben az apátság birtoka volt, és 23 házban, míg 1930-ban 48-ban éltek a lakói. Határainak a fele sík, másik része dombos, vörös agyag, a gazdálkodáshoz rossz talaj.
Fő termékként a búzát, rozsot és a zabot termelték, mezőgazdaságból éltek. Dr. Vargha Gábor a Hársas-patakot bérbe vette, pisztrángot és rákot telepített bele, majd visszaadta a falu lakóinak megélhetés, jövedelemszerzés céljából.
Házaikat vályogból és zsúpos tetővel készítették. Szentgotthárd iparosodása lehetővé tette a lakók munkavállalását, ennek hatására az építkezés is korszerűbbé vált, és eltűntek a régi házak. Templomukat 1908-ban adományokból építették, kis kápolna. Oltárképein Szent Péter és Szent Pál látható. Kethelyhez tartoztak, most Szentgotthárdhoz. A tanulók Kethelyre jártak iskolába. Kisfaludon 1939-ben építettek elemi iskolát, két tanerős, két tantermes volt. Lakói magyar anyanyelvűek voltak, de német nyelvűek is előfordultak, akik rövid időn belül elmagyarosodtak.
Talapatka
Szintén a Hársas-patak két oldalán elhelyezkedő út menti település. 1424-ben említik először. A mohácsi csata után növekedett faluvá. A szentgotthárdi ciszterek mellett Poppel Jánosnak és Poppel László örököseinek is volt birtoka. 1622-ben meghódoltak Oszman Oda basának; több mint 60 embert elvittek, és hat házat felgyújtottak.
Mezőgazdaságból és állattenyésztésből éltek, bár a területek kevés állat eltartását biztosították. A legtöbb hasznot a dohánytermesztés hozta. 1828-as iratok szerint Szentgotthárd 17 községében 1070 mázsa dohányt termesztettek.
1787-ben a falu 28 házból állt, és 172-en lakták, akik zömében magyarok voltak, de német és vend anyanyelvű is élt itt. Az 1800-as évek végére teljesen elmagyarosodtak. 1890-ben 56 ház volt a faluban, ami 1930-ra 66-ra emelkedett. A szentgotthárdi gyárak letelepedésének nem volt a falura akkora hatása, mint például Rábakethelyre. A közlekedés megindítása hozott jelentős változást.
A falu közepén Mária-szobor áll, mellette haranglábbal és haranggal. A tanulók Kethelyre jártak iskolába a kisfaludi iskola felépítéséig, 1935-ig. Kethely plébániájához tartoztak, de 1950-től Szentgotthárdhoz kerültek.
Máriaújfalu
1935. január 1-én Rábakisfalud és Talapatka települések összevonásával létrejött Máriaújfalu. Az egyesítéskor 121 háza és 591 lakója volt. 1949-ig főleg mezőgazdaságból éltek, de 1980-ban már csak 22-en és 269-en az iparból. A lélekszám az elvándorlások miatt 384-re csökkent.
A falu a Hársas-patak kanyargását követve épült út mellett jött létre. A patak elzárásával, szabályozó zsilip kiépítésével létrejött az 1980-as évek végén a Hársas-tó. Az országút egy része a patakba került, ezért új nyomvonalat kapott. Festői környezetet hozott létre a tó, fürdésre és horgászásra is alkalmas.
A falu csatornázása 2018-ban történt.
Híres szülötteik: Mikos Ferenc, jogi író, igazságügyi törvényszakértő. 1899. augusztus 25-én született Talapatkán.
Szalma Mari, dramaturg, festőművész. 1927. június 24-én született Rábakisfaludon.
Források:
Vakarcs Kálmán: A Szentgotthárd- muraszombati járás ismertetése. Szombathely, 1941
Kovacsics József: Szülőfalum Vasszentmihály és környéke. Budapest, 2000